A karácsony és szilveszter körülölelte időszak mindig és sok tekintetben különleges: ilyenkor találkoznak például rég nem látott családtagok, és ott folytatják, ahol legutóbb abbahagyták. Mivel a magyar jégkorongtársadalom is egy nagy család, hasonlóképpen is működik az ünnepek idején. Erről szól e Hétvégi olvasmányunk.
Ha bárkitől megkérdeznék, tudja-e, mi a Bejgli Kupa, tuti, hogy karácsonyi sütőversenyre tippelne, netán egy főzős műsor ünnepi különkiadására, és visszakérdezne, hogy mákos vagy diós?
Ha a kérdéshez hozzátennék, hogy alapvetően sporteseményről van szó, talán a karácsony táján felrántott kilók leküzdésére gondolna, hiszen sütnek a bejglihez hasonló desszerteket az egész régióban, így Ausztriában (Mohnkuchen), Csehországban (makový závin), de még északon, Dániában (wienerbrød) is.
Ám a Bejgli Kupa nem egészen ilyen…
Nálunk a hetvenes években kezdődött a hagyomány, hogy az ünnepi forgatagból is kiszakítsunk egy-egy órát a jégkorongra, a kiváló jégkorong (és kajak-kenu)-edző, Séra Miklós a KSI-seknek rendezett házon belüli meccset karácsonykor – ebből lett a Bejgli Kupa.
A KSI-ben kezdett annak idején a Magyar Jégkorong Szövetség jelenlegi főtitkára, Kovács Zoltán is, majd a kilencvenes években az ő segítségével is kapott új erőre a szokás: Séra Miklós eredeti ötletéhez hasonlóan a Kovács Zoltán-féle Fradinál is rendeztek házon belüli meccseket. Játszott többek között az ifjú Buzás Norbert, Hoffmann Attila, Kiss Tibor, Majoross Gergely és Szuper Levente is, akikből mind felnőtt jégkorongozó vált. Mindeközben az utánpótlásedző Kovács Zoltánból szövetségi főtitkár lett, úgyhogy ismét elhalkultak a zajos karácsonyi hokimeccsek.
De nem örökre.
Mert idővel újra befűzték a korit, profik és amatőrök, aktívak és visszavonultak egyaránt.
Buzás Norbert, a női U18-as válogatottunk edzője, Kovács Zoltán egykori ifi játékosa is fontos szereplője a Bejgli Kupáknak. Mivel „Buci” játszott a Fradiban és az Újpestben is – meg kicsit a Tisza Volánban –, könnyen talált elegendő számú volt játékostársat, akinek volt kedve jégkorongozni karácsonykor is. Így némi túlzással a Bejgli Kupa-meccsek is Fradi–Újpest derbik lettek (idén az Újpest 8–6-ra nyert a Fradi ellen, üres kapus góllal a végén, és játszott többek között Szuper Levente, Gröschl Tamás és Borbás Gergely is), amik persze kibővültek sok-sok ismerőssel és a magyar hoki felemelkedése révén is egyre nagyobb nevekkel: játszott már NHL-draftolt, EBEL- és MOL Liga-játékos, vezető- és vonalbíró.
Egyvalami nem változott: a családi hangulat.
Időközben pedig a MAC-osok is megkezdték a saját meccseiket, csak náluk nem a hetvenes-nyolcvanas, hanem a kilencvenes születésűek vívtak. A kékeknél megfordult Bejgli Kupázók között is akadnak leendő EBEL- és MOL Liga-játékosok, légiósok, hiszen Arany Gergely, Dobos Kristóf, Garát Zsombor Korbuly Gergely, Nagy Krisztián, Németh Árpárd, Schmál Kristóf, Sebők Balázs és Stipsicz Bence is játszott ezeken a karácsonyi hokibulikon.
„Általában a Kisstadionban jöttünk össze a régi csapattal – mondta Korbuly Gergely, aki 2009-ig a MAC-ban játszott, majd Újpestet érintve légiósnak állt, 2012 óta pedig a Fehérvárhoz tartozik, játszott már a felnőtt EBEL-ben is. – Bárki lejöhetett játszani, és mindig jól éreztük magunkat. Jó találkozni olyanokkal, akiket rég nem láttál, főleg azokkal a barátokkal, akik már nem profiskodnak. Ez az egy óra jégkorong mindig remek.”
A hagyomány tovább él.
Korábbi hétvégi olvasmányok:
2015-16
Az év legjobbjai
Visszatérés sérülés után
A jégkészítés mestersége
Mitől ideális egy hátvéd?
A légiósigazolás tudománya
Az új edzőképzési rendszer
Franciaország
Movemberi bajszok
Az újfajta hosszabbítás
Sájevics András és az eszkimók
Szélig Viktor
A féléves IIHF-kongresszus
Ifj. Ocskay Gábor
2014-15
Vas Márton
Egy távoli vb
A playoff
Tyler Dietrich az NHL-ben
A Vas testvérek
Erdély Csanád újoncidénye
A 2010-es Budapest Stars
Draftoltak az orrunk előtt
A honosítás
Élet a maszk mögött
Az U20-as vb az IIHF szemszögéből
A bunyók
Török László
Vendég Kanadából
Darryl Easson
Movember
