Hírességek Csarnoka

ANCSIN JÁNOS (2011)

A magyar jégkorongban már kissrác korában megváltónak tartották. Nem véletlenül, hiszen kiemelkedett korának legjobbjai közül is. Ancsin apuka, és a felejthetetlen anyuka, Jutka egyengette akkor még csak kezdődő pályafutását. Ami egyébként az újkori hokiban a legfényesebbre sikerült. Csak azt sajnálhatja, hogy előbb született, mint a világbajnoki A-csoportot is megjárt aranykorosztály.

Az Újpest emblematikus alakja volt. Pályafutása végén a Dunaferrben is szerepelt. Tizenhat világbajnokságon játszott. (Ezek közül az 1983-as Magyarország - Kína VB mérkőzésre emlékszik vissza legszívesebben, valamint arra a bajnoki meccsre, amelyen az Újpest 11-0-ra verte a Fradit.)

A virtuóz

DR. JAKABHÁZY LÁSZLÓ (2011)

1950-1970 között jégkorongozott az Építőkben és a Ferencvárosban. Tíz világbajnokságon szerepelt, és egyike volt, azoknak, akik részt vettek az 1964-es innsbrucki téli olimpián. Közben a Knézits utcai iskola testnevelő tanára volt. Ott az iskola udvarán mesterséges jégpályát létesített és tanította a gyerekek százait a korcsolyázás fortélyaira. Ő volt az, aki megalakította a KSI jégkorong szakosztályát, megannyiszor volt a Fradi edzője, és a válogatott szövetségi kapitánya.

Legemlékezetesebb mérkőzését a Fradi edzőjeként élte meg, amikor az FTC kiverte a Bajnokcsapatok Európa Kupájából a híres, nevezetes Füssen gárdáját, 12.000 néző előtt a Kisstadionban.

KERCSÓ ÁRPÁD (2016)

1949-ben Gyergyószentmiklóson született, édesapja kőfaragó, édesanyja tanítónő volt. 28 éves koráig jégkorongozott, hátvédként szerepelt a Gyergyószentmiklósban és a Dunarea Galati csapatában, két román bajnoki bronzérmet szerzett. 1977-től edzősködik, Csomafalván a Maros vizével elárasztott pályán edzette a fiatalokat. 1985-ben települt át Magyarországra, a Dunaújvárosnál szintén fedetlen pályán kezdett edzéseket tartani. Eredményes volt, és fedett pályát vívott ki a csapatnak. Éveken keresztül a magyar utánpótlás-válogatottak szövetségi kapitányaként tevékenykedett, tizenhat év után pedig elhagyta Dunaújvárost, azóta dolgozott a Budapest Starsnál, Zalaegerszegen, a csíkkarcfalvi HC Felcsíknál, a Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémián. Jelenleg a Ferencváros utánpótlás edzője.

A felnőtt válogatott utolsó magyar szövetségi kapitányaként megalapozta magyar jégkorong legnagyobb sikerét, az elitcsoportba való feljutást.1998-ban és 2000-ben a válogatottal C csoportos vb-t nyert.

KISS TIBOR (2017)

Kiss Tibor a KSI-ben kezdte pályafutását dr. Jakabházy László irányítása alatt, majd a BVSC igazolt sportolója lett. Olyan játékosoktól tanulta a jégkorong fortélyait a vasutas csapatban, mint Palla Antal, Gyöngyösi Jenő vagy épp Zsitva Béla. A BVSC megszűnésével Székesfehérvárra került, ahol tagja volt a Volán 1981-es első bajnokcsapatának. Kilenc fehérvári év után a Ferencvárosi Torna Club igazolta le, 1989 és 1997 között hatszor volt bajnok és kétszer kupagyőztes. A magyar válogatott mezét összesen 220 alkalommal ölthette magára, 14 világbajnokságon szerepelt. Tagja volt az 1983-as, a Budapest Sportcsarnokban B csoportba feljutó válogatottnak. Két fia is jégkorongozó volt, akik közül Kiss Gábor sok évig a Fradi csapatkapitányi címét is viselte, nevelt fia, a jelenleg is aktív Fekete Dániel pedig 2008-ban tagja volt a  Szapporóban A csoportba jutott legendás válogatottnak.

KOVÁCS CSABA (2011)

Akinek örök szerelem, a jégkorong! 1966 és 1990 között hokizott az első osztályban, de az öregfiúk között a mai napig is játszik. A KSI-ben kezdte, majd az Újpest meghatározó egyénisége lett. Tizennégy alkalommal szerepelt világbajnokságon a válogatott csapatban. Ő is az 1983-as világbajnokságra, és a Magyarország–Kína összecsapásra gondol vissza a legtöbbször, mert fantasztikus közönség előtt, fantasztikus győzelmet arattak.

A Magyar Jégkorong Szövetség volt elnöke és szakmai alelnöke.

KOVALCSIK PÉTER (2011)

Akire úgy emlékeznek még ma is Székesfehérváron, mint egykori bálványra. A jégstadion VIP helyiségének a falán az ő meze hirdeti, hogy a Székesfehérvári Volán 1981-ben nyerte el első ízben a magyar bajnoki címet. A klubhűség mintaképe, hiszen 1964 és 1988 között csak a Volán, majd jogutódja a Székesfehérvári Volán kapuját őrizte. Közbe 11 VB-n szerepelt. Ma is gyakran jár meccsre és mint mondja: fanatikus Volán szurkoló.
Úgy érzi, a jégkorongsporttól olyan ajándékot kapott, ami felbecsülhetetlen számára.

A kapus

MÉSZÖLY ANDRÁS (2011)

1964 és 1983 között a Postás, majd a Ferencváros színeiben kergette a korongot.
Igazi csapatkapitány volt mind klubjában, mind pedig a válogatottban. A nemzeti csapatban tizennégy világbajnokságon szerepelt. Élete legnagyobb jégkorong meccsét azonban zöld-fehér színekben vívta, amikor 12.000 néző előtt a Füssen csapatát a Fadi kiverte a Bajnokcsapatok Európa Kupájából. Nagy dolog volt ez, mégis, amikor arról kérdezem mit jelent számára az a szó jégkorong, azt mondja, nem a győzelem, a küzdelem, a veríték jut eszébe, hanem az a szó: JÁTÉK.
Igen, így csupa nagybetűvel!

OCSKAY GÁBOR (2011)

Tipikusan az a játékos, akit úgy értékel az utókor: jó kis hokis volt. Ezt bizonyítja az is, hogy bár 1963-tól 1975-ig űzte ezt a sportágat, pályafutása alatt csak egy világbajnoki részvétel adatott meg neki. 1975-ben egy Volán–Újpest bajnoki mérkőzésen olyan sérülést szenvedett, aminek következtében, abba kellett hagynia a játékot.

Játékos pályafutása után edző lett. Ő volt az első fecske, aki nem csak tervezte, de meg is valósította: otthont cserélt, Budapestről Székesfehérvárra költözött. Dolgozott az utánpótlás korosztályban és a felnőtt csapatnál is. Igazán azonban szakosztály-igazgatóként teljesedett ki. Magyarországon egyedülálló hokibirodalmat teremtett. Nélküle nem létezne a székesfehérvári, sőt a magyar hoki sem!

PALLA ANTAL (2011)

A magyar jégkorongsport „alattvalója”. Pedig a BVSC majd a Volán játékosa, igazi virtuóz volt. Ennek ellenére halk szavú, akinek ritkán hagyta el egy egész mondat a száját, de ha elhagyta, akkor arra oda kellett figyelni. Élete legemlékezetesebb mérkőzésén az 1983-as budapesti világbajnokságon olyan gólt ütött Kínának, hogy akik látták, sosem feledik. Utána - örömében – szinte felmászott a pályát körül vevő plexire. Amikor abbahagyta a játékot, volt minden. Klubedző, szövetségi kapitány, másodedző, szertáros, technikai vezető, köszörűs, statisztikus, weblap szerkesztő, gazdasági vezető. A lényeg az, hogy imádott sportága körül tevékenykedhessen. Mert mint mondja:
„A jégkorong az életem!”

RAFFA GYÖRGY (2011)

1953 és '71 között szerepelt a Ferencváros csapatában, ahol hat alkalommal szerzett magyar bajnoki címet és sporttevékenysége elismeréseként elnyerte a klub Örökös Bajnoka címet.

12 esztendeig vallhatta magát a magyar válogatott tagjának. Többek között az 1964-es téli olimpián is szerepelt, amely eddig az utolsó ötkarikás játék volt, amelyen a magyar válogatott részt vehetett. Aktív pályafutása befejeztével volt edző különböző utánpótlás korosztályokban és dolgozott a klubjában, valamint a Magyar Jégkorong Szövetségben, megannyi pozícióban.

Jelenleg a Magyar Jégkorong Szövetség Történeti Bizottságát vezeti.

Az örökös bajnok

SCHELL LÁSZLÓ (2011)

Imádta a jégkorongot, nagy játékos akart lenni és bár szenzációsan korcsolyázott, mégsem volt elég tehetsége, hogy azzá váljon.
Sebaj – mondta – és játékvezető lett belőle. Ráadásul a legnagyobbak közé való. Szó szerint, hiszen a világbajnokságok C-osztályában négyszer, a B-ben kétszer és a csúcson, tehát az A-osztályban négyszer működött közre. Ebből két alkalommal az aranyéremért vívott meccsen fújhatta a sípot.
A mai napig a legfoglalkoztatottabb játékvezető, hiszen aladt olyan esztendő, – 1977 – amikor nem kevesebb mint 22 VB mérkőzésen működött közre.
A második magyar, aki bekerült a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Hírességek Csarnokának tagjai közé.

A játékvezető

ZSITVA VIKTOR (2011)

1954- 1972 között jégkorongozott a Postás, a Törekvés, a BVSC és az Újpest színeiben.
A lila–fehéreknél ő volt a klub történetének egyik legmeghatározóbb jégkorongozója, akire épült a Zsitva–Klink–Bánkúti támadó trió.
Mi sem természetesebb, hogy a válogatottban is alapembernek számított. Mutatja ezt, hogy nem kevesebb, mint nyolc világbajnokságon szerepelt és részt vett az 1964-es téli olimpián is Innsbruckban.
Amikor befejezte játékos pályafutását, a csíkos ruhások közé állt, azaz játékvezetőként szolgálta tovább sportágát. Olyannyira remekül fújta a sípot, hogy nemzetközi minősítést szerzett és megannyi ifjúsági Európa Bajnokság után a felnőttek B- és C-csoportos világbajnokságain működött közre.

TEJFALUSSY BÉLA (2012)

Pontosan 51 esztendeje ma is nap mint nap jégre lép! Tizenegy évig szerepelt az Épitők, majd az Előre együttesében. "Jó kis játékos", mondták rá annó, de végül nem egy klubcsapat mezében aratta legnagyobb sikereit. 1973-ban ugyanis játékvezetői vizsgát tett. Öt év sem telt bele és már nemzetközi minősítést szerzett. 1978-ban Minszkben mutatkozott be a nemzetközi színtéren az ifjúsági vb-n. Ott nyújtott teljesítményével megalapozta további nemzetközi szereplését. Nem kevesebb mint 10 ifjúsági, junior és felnőtt világbajnokságon működött közre. Amikor elbúcsúzott a csíkos meztől, már több mint ezer mérkőzés vezetett. Azóta edzőként dolgozik, ma is a Jégkert SE ifjait oktatja. Ezért lép pályára minden áldott nap.

Tejpalkó

BABÁN JÓZSEF (2013)

1952-ben jegyezte el magát a jégkorongsporttal, amikor a Postás csapatában tette meg az első lépéseket a jégen. 1955-től a Vasutas csapat tagjává vált, amikor a Törekvésbe igazolt. Ebből az egyesületből alakult meg a BVSC jégkorong szakosztálya, amelyhez, örökké hű maradt.

Ő is ahhoz a generációhoz tartozik, aki elmondhatja magáról, hogy részese volt a magyar jégkorong válogatott eddigi utolsó olimpiai szereplésének. 1964-ben Innsbruckban.

Három világbajnokságon viselhette a címeres mezt, köztük az 1965-ös Tampere-i VB-n, ahol a B-csoportban negyedik lett válogatottunk és ezzel a mai napig, minden idők legjobb helyezését érte el, hiszen összesítésében a világon a 12. lett.

1979-80-ban  - Rajkai Lászlóval együtt – a válogatott csapatot is irányította.

ROZGONYI GYÖRGY (2013)

Játszott a Vörös Meteorban, a BVSC-ben, az Újpesti Dózsában, Pomázon és Miskolcon is. Utánpótlás edzőként tevékenykedett Újpesten, és volt az ifjúsági és a junior válogatott edzője is.

Tagja volt az 1964. évi téli olimpián szereplő válogatottnak és a korabeli beszámolókkal ellentétben nem Zsitva Viktor, hanem ő lőtte a magyar csapat egyetlen gólját az emlékezetes 19:1 eredménnyel zárult Szovjetúnió-Magyarország mérkőzésen.

DR. BIKÁR PÉTER (2014)

1957-ben, a BVSC-ben kezdett hokizni. Innen került be a válogatottba és ő is utazhatott a a magyar jégkorong eddigi utolsó olimpiai szereplésére, az 1964-es téli olimpiára, Innsbruckba.

1969-75 között a Ferencváros csapatát erősítette és nyert négy bajnoki aranyérmet. Pályafutása utolsó három évét, a Volánban töltötte.

Kilenc világbajnokságon szerepelt a magyar nemzeti csapat tagjaként. 

Dr.Bikár Péter az első magyarországi világbajnokságon, 1983-ban az orvosi team tagjaként dolgozott. 1985-ben pedig, Boróczi Gábor kapitány segítőjeként tevékenykedett a válogatottnál, mint edző.

BÁLINT ATTILA (2015)

1960 és 1964 között a sokszoros NDK bajnok, Dinamo Berlin utánpótlás csapatában pallérozódott. Magyarországra visszatérve, előbb 14 évig az Újpest, majd pályafutása utolsó hat esztendejében a Fradi játékosa volt. A lilákkal ötször, a zöldekkel háromszor nyert bajnoki címet.

A válogatottból 1965 és 1983 között szinte kihagyhatatlan volt. Világbajnokságon 14 alkalommal szerepelt. Köztük olyan nevezetes esztendőkben, mint 1976, amikor a magyar nemzeti csapat hosszú évek után kiharcolta a világbajnoki B-csoportba-jutást, vagy 1977, amikor Tokióban, a mindenki által „lesajnált” magyar együttes biztosan maradt bent a magasabb osztályban.   Válogatottbeli pályafutását pedig nem is lehetett volna méltóbb képen befejezni, mint az első és nagyon sikeres budapesti világbajnokságon, 1983-ban.

Bálint Attila 1985-ben fejezte be aktív pályafutását, de azóta, mint eredményes utánpótlásedző tevékenykedik.

SZELES DEZSŐ (2015)

1962-ben kezdett jégkorongozni az Építők szakosztályában, majd 1967-től lett az Újpest játékosa. Ötször volt bajnokcsapat tagja. Eközben 10 világbajnokságon viselte a címeres mezt. Köztük, az 1976-os gdanski az egyik legemlékezetesebb, amelyen a nemzeti csapat hosszú évek után kiharcolta a világbajnoki B-csoportba jutást, de említhetnénk az 1978-as belgrádi VB-t is, amikor nagy megdöbbenésre a B osztályban az előkelő ötödik helyen végzett a csapat.
Még játékos pályafutása alatt kezdett edzősködni a lila-fehéreknél, az utánpótlás korosztályokban. Később vezetőedző lett és 1985-től 1988-ig, négy alkalommal bajnoki aranyéremre vezette a felnőtteket. Napjainkig ez a Megyeri úti társulat legutóbbi bajnoki címe.
A magyar szövetség is igényt tartott munkájára. Szövetségi kapitányként, vagy másodedzőként hosszú éveken át dolgozott a felnőtt válogatottal. 2000-ben is ő töltötte be a szövetségi kapitányi tisztet, amikor a C-csoportos VB megnyerésével, a magyar nemzeti csapat elindult felfelé a nemzetközi ranglétrán.

TÖRÖK LÁSZLÓ (2016)

Újságíró, rádiós szerkesztő-műsorvezető, sportriporter, sportvezető. A "magyar hoki hangja". Az 1981-ben első vidéki csapatként bajnoki címet szerző Székesfehérvári Volán technikai vezetője, valamint éveken át a Magyar Jégsport Szövetség jégkorong szakág főtitkára.

BALOGH TIBOR (2018)

Balogh Tibor 1965-ben kezdett jégkorongozni a KSI csapatában. 1970 és 74 között a Budapesti Volán kapuját védte. 1974 és 81 között az FTC-ben játszott, ezalatt hat alkalommal nyert felnőtt magyar bajnoki címet. 1972 és 80 között 35-ször volt tagja a magyar jégkorong-válogatottnak. Volt az FTC és az Újpest utánpótlásedzője, valamint a KSI szakágvezetője. A kilencvenes évek elején hatalmas szerepe volt a női bajnokság és a női válogatott létrejöttében. Csapata, a Marilyn HC 1994 és 2005 között zsinórban 12 bajnoki címet szerzett. 2011-ben az ő munkájának köszönhetően éledt újjá a KSI jégkorong szakosztálya..

LOSONCI GYÖRGY (2018)

1957 és 1971 között a Vörös Meteor, 1972-től 1974-ig a BVSC játékosa. Háromszoros magyar bajnok. Visszavonulása után 1976 és 1980 között az OB II-ben játszott. 31-szer szerepelt a magyar és közel 100 alkalommal a Budapest válogatottban. Hat B és C csoportos világbajnokságon, valamint az 1964-es Innsbruck-i téli olimpián képviselte hazánkat.
A gyeplabda sportban is kiemelkedő eredményeket ért el. Hatszoros magyar bajnok és negyvenszeres válogatott, egy időben volt a Magyar Gyeplabda Szövetség elnöke.

PÉK GYÖRGY (2018)

1965-ben kezdett jégkorongozni, egész pályafutását Újpesten töltötte. 1972 és 1990 között hatszor nyert felnőtt magyar bajnoki címet. 1973 és 1990 között 211 alkalommal ölthette magára a címeres mezt, ez idő alatt minden évben tagja volt a világbajnoki keretnek.
Újpesten szinte minden korosztályos csapatnak volt edzője, 2009-ben bajnoki döntőig vezette az UTE felnőtt csapatát, ebben az évben őt választották a MOL Liga legjobb edzőjének. 2007 és 2010 között volt az U18 és U20 válogatottak szövetségi edzője, mindkét csapatával megnyerte a divíziós világbajnokságot.

HUDÁK GÁBOR (2018)

1973-ban a KSI-ben kezdett jégkorongozni. 1976-tól 1997-ig a Ferencvárosi Torna Club játékosa. Ez idő alatt nyolcszor nyert felnőtt magyar bajnoki címet. Volt a bajnokság legjobb csatára, és gólkirálya is.  126. alkalommal játszott a Magyar Válogatottban. Hat „B”, illetve „C” csoportos világbajnokságon szerepelt.
1999-2003 között az FTC felnőtt csapatának vezetőedzője, 2015 óta az FTC jégkorong-szakosztály szakmai igazgatója.

KERESZTY ÁDÁM (2019)

december 26-án született, a KSI, az FTC, majd az Augsburger EV játékosa, a Ferencváros Örökös Bajnoka. tizenegyszeres Magyar Bajnok (1971-1980 között zsinórban tízszer aranyérmes), százhetvenszeres válogatott, 11 világbajnokság résztvevője. A 70-es évekbeli legendás Kereszty-Mészöly-Havrán csatársor játékosai közül eddig egyedül ő nem volt tagja a Hírességek Csarnokának. 2015-ben a Magyar Sport Napján Csík Ferenc-díjjal tüntették ki.

HORVÁTH ZOLTÁN (2019)

1942. december 2-án született, 1959-től a Bp. Építők, 1963-tól a FTC jégkorongozója, ötszörös Magyar Bajnok, 1967-ben a bajnokság gólkirálya. Több mint százszor lépett jégre a Budapest és a Magyar Válogatottban. Vezére és legeredményesebb játékosa az 1965-ös finnországi B csoportos világbajnokságon negyedik helyen végzett csapatnak (12. hely a világranglistán). A hatvanas évek egyik legkiemelkedőbb technikai tudású, legjobban korcsolyázó játékosa volt.

STUDNICZKY FERENC (2019)

Közgazdász, sportvezető, az OTP Egészségpénztár igazgatója. 2003 és 2010 júniusa között napra pontosan hét éven át volt a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke. Ez idő alatt jégkorongunk története egyik legsikeresebb időszakát élte, egyben része lett az elithoki körforgásának. Sikerült elhozni hazánkba a kanadai, a svéd, a finn válogatottat, számos világbajnokságot rendezhettünk - nemcsak a férfiak, hanem a nők és az utánpótlás számára is -, a magyar nemzeti csapat pedig története legnagyobb sikerét elérve 2008-ban Szapporóban feljutott az A csoportba.

Ezenfelül megszületett a magyar bázisú nemzetközi bajnokság, akkori nevén a MOL Liga, míg az Alba Volán az osztrák EBEL-hez csatlakozott. A további fejlődés lehetőségeinek kiszélesítése jegyében az ország több városában újabb fedett jégpályák épültek.

MENYHÁRT GÁSPÁR PÁL (2020)

1950. január 16-án született Budapesten. Négy évesen tanult meg korcsolyázni egy Rigó utcai grund jegén. Kisiskolás volt, amikor a Városligeti Műjégpályán felfigyeltek rá és elhívták egy jégkorong próbaedzésre. A próbajáték után felvették az FTC serülő hokicsapatába, ahol „Szende báró” és Minder Rezső voltak a mesterei. 17 éves korában mutatkozott be a Ferencváros felnőtt jégkorongcsapatában, ahol együtt játszhatott a korszak legkiválóbb hokisaival, mint Raffa György, Horváth Öcsi, Schwalm Béla, Jakabházy László, Póth Öcsi, Kassai György és még sokan mások. 1969-ben, értettségi után behívták katonának. Ez idő alatt átigazolt az Újpesti Dózsa csapatához, melynek 1985-ös visszavonulásáig meghatározó tagja volt. Ötszörös Magyar Bajnok és ötszörös Magyar Kupa győztes. 1967-ben mutatkozott be a magyar válogatottban a svájci Luzernben, ahol az ő első válogatott góljának is köszönhetően 3:1 arányban legyőztük Svájcot.

1967-től az 1985-ös visszavonulásáig folyamatosan tagja volt a magyar jégkorong válogatottnak, ez idő alatt egy kivétellel minden világbajnokságon részt vett és összesen 172 alkalommal ölthette magára a címeres mezt.

KOVÁCS ZOLTÁN (2022)

1962. január 2-án született Budapesten. 1972-ben kezdett jégkorongozni a KSI-ben. 1980 és 1990 között a Ferencvárosban játszott, akikkel két bajnoki címet szerzett (1984, 1989). Játékos pályafutását Dunaújvárosban fejezte be. Utánpótlás válogatottként részt vett az 1979-es és 1980-as U18 Európa bajnokságon és az 1980-as B csoportos junior világbajnokságon. Még aktív játékosként 1984-ben kezdte edzői karrierjét az FTC-ben, melyet később a MAC-ban folytatott. Olyan játékosokat tanított a jégkorongra, mint Fekete Dániel, Szuper Levente, Nagy Krisztián, vagy Sebők Balázs. Ezalatt sikeresen diplomázott a Semmelweis Egyetem testnevelési és sporttudományi, majd a Corvinus Egyetem közgazdasági karán. 1994-től titkára, 1998 és 2017 között főtitkára, jelenleg szakmai alelnöke a Magyar Jégkorong Szövetségnek.

A jégkorong sportban végzett kimagasló munkájáért a Nemzetközi Jégkorong Szövetség 2020-ban Paul Loicq-díjjal tüntette ki, melyet a pandémia miatt csak idén, az IIHF Tamperében megtartott kongresszusán, 2022. május 29-én vehetett át, ahol a díjátadással egyidőben az International Ice Hockey Federation Hall of Fame tagjává fogadta.

SZÉLIG VIKTOR (2023)

1975. szeptember 22-én született Dunaújvárosban. Pályafutását a Dunaferr csapatában kezdte, Kercsó Árpád irányításával. Az ifi válogatottban 1992-ben mutatkozott be a C csoportban, ahol a csapat első lett. 1993-ban a bukaresti B csoportos Európa-bajnokságon a válogatott éppen lemaradt a feljutásról. Junior VB-ken 1993-tól 1995-ig képviselte Magyarországot. A junior válogatott 1994-ben feljutott a B csoportba. A felnőtt válogatottban 1992-ben mutatkozhatott be a csapat dél-afrikai túráján. 1993-ban szerepelt első alkalommal felnőtt világbajnokságon,

2006-ban elhagyta anyagi gondokkal nevelőegyesületét. Bár tárgyalt az Alba Volán SC csapatával is, végül a francia Briançon-hoz igazolt. Itt az ugyancsak válogatott Ladányi Balázzsal és Vas Mártonnal szerepelt együtt. 2007-ben az évi teljesítménye alapján az év jégkorongozója díjjal jutalmazta a magyar szövetség. 2009 márciusában ezüstérmes lett a francia bajnokságban. Novemberben, egy fehérvári válogatott tornán (egy olaszok ellen 6-1-re megnyert mérkőzésen) mutatkozott be a válogatott csapatkapitányaként. Ezen a poszton Kangyal Balázst váltotta, aki a svájci A csoportos világbajnokság után visszavonult. 2013-ban köszönt el a válogatottságtól és a csapatkapitányi poszttól. 2010-ben a Briançonnal francia kupagyőztes lett, majd a bajnokságban az elődöntőig jutott. Májusban újabb egyéves szerződést írt alá, de július végén a jelentős tartozásokat felhalmozó csapata nem kapta meg az első osztályú licencet, így négy év után úgy tűnt, új csapathoz igazolhat. Végül a Briancon mégis indulni tudott a francia első osztályban, Szélig pedig a keret tagja maradt. A francia csapatot erősítette egészen 2015-ös visszavonulásáig. Hazatérve a Fehérvár AV19 szakmai stábjában vállalt munkát. Jelenleg ő a csapat általános igazgatója.

Magyar bajnok: 1996, 1998, 2000, 2002

Az év jégkorongozója: 2007

A legjobb hátvéd: 1995, 2000

205-szörös válogatott

A válogatott csapatkapitánya 2009-2013

„Szapporói Hős” 2008

2023. május 28-án, az IIHF Tamperében megrendezett kongresszusán a Richard „Bibi” Torriani-díjjal tüntették ki, ahol a díjátadással egyidőben – ötödik magyarként - az International Ice Hockey Federation Hall of Fame tagjává fogadta. 2023. november 10-én, Budapesten, a Tüskecsarnokban megrendezett Sárközy Tamás Emléktorna Magyarország-Olaszország válogatott mérkőzését megelőző ceremónián a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnoka tagjává avatták.

KANGYAL BALÁZS (2024)

1969. július 24-én született Budapesten. 9 évesen kezdett jégkorongozni a KSI-ben, első edzője Séra Miklós volt. Alig múlt 16 éves, amikor bemutatkozott azélvonalban nevelőegyesülete színeiben. A hátvéd egész pályafutását itthon töltötte. Játszott a KSI, a Liget SE, az NSZE, az Újpest, a Ferencváros, az Alba Volán és a Budapest Stars csapatában. Kilenc alkalommal akasztották nyakába a magyar bajnoki aranyérmet, emellett nyert Magyar Kupát öt és Interligát két alkalommal. Legnagyobb sikereit 1997 és 2008 között Székesfehérváron érte el, csapatkapitánya is volt a Volánnak. 2009. január 27-én ünnepélyes keretek között vonultatták vissza korábbi C betűs mezét. Azóta 25-ös számmal senki nem lép pályára az Alba Volán színeiben.

Meghatározó tagja volt a korosztályos válogatottaknak, majd 1988-ban bemutatkozott a felnőttek között is. 21 éven át volt tagja a nemzeti csapatnak, ez idő alatt 19 világbajnokságon vett részt és 237 alkalommal ölthette magára a címeres mezt, ami hazai rekordnak számít.

2008-ban a szapporói divízió 1B világbajnokságon csapatkapitányként ő emelhette magasba a győztesnek járó trófeát. A 2009-es svájci elit vb után bejelentette visszavonulását a válogatottól, majd 2011-ben klubszinten is befejezte játékoskarrierjét.

Abban az évben utánpótlásedzőként kezdett el dolgozni a MAC színeiben. 2012 és 2015 között az MJSZ sportigazgatói posztját töltötte be. 2015-ben a MAC Budapest Profi Jégkorong Kft. ügyvezető igazgatójának nevezték ki. 2020 óta az Erste Ligában szereplő BJAHC (korábban MAC HKB Újbuda) vezetőedzője, 2023-ban Magyar Kupa-győztes.

.

DR. LATOR GÉZA (2011)
A Magyar Jégkorong Szövetség megalapítója.

MINDER SÁNDOR (2011)
A BKE játékosa, az 1933-ban főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

JENEY ZOLTÁN (2011)
A BKE játékosa, az 1933-ban, 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

DR. MARGÓ GYÖRGY (2011)
A BKE, majd a Kinizsi játékosa, az 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

HIRCSÁK ISTVÁN (2011)
A BKE, az MTK, a Postás kapusa, 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja

HÁRAY BÉLA (2011)
A BBTE, a Meteor Mallerd, a Kinizsi, a Postás játékosa, az 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja.

MIKLÓS SÁNDOR (2011)
A BKE játékosa, az 1933-ban, 1935-ben és 1937-ben főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja. 1991 óta az ő nevét viseli a szezon legtechnikásabb játékosának járó díj.

RAJKAI LÁSZLÓ (2011)
A Ferencváros jégkorongozója, majd edzője. Szövetségi kapitányként 1965-ben minden idők legjobb eredményét érte el a magyar válogatottal, amikor a csapat a negyedik helyen végzett a B-csoportos világbajnokságon, és ezzel a világranglistán a 12. helyet szerezte meg.

BORÓCZI GÁBOR (2011)
Az Újpest játékosa, később edzője. Szövetségi kapitányként többször is feljuttatta a nemzeti csapatot a világbajnoki B-csoportba és ugyancsak többször bent is tartotta ott.

LEVELES GYÖRGY (2011)
A BVSC fiatalon elhunyt csatára, a sportág egyik legkiválóbbja volt. 1975 óta az ő nevét viseli az a kupa, melyel az MJSZ a szezon legjobb ifjúsági korú jégkorongozóját díjazza.

IFJ. OCSKAY GÁBOR (2011)
A 2008-as sapporoi világbajnokságon az A-csoportba jutást kivívott válogatott vezére, a magyar jégkorong XXI. századi aranykorszakának egyik letéteményese.
Kilencszeres magyar bajnok. 1983 óta, azaz előkészítős kora óta csak a székesfehérvári jégkorongcsapatot szolgálta, részese volt az Alba Volán legnagyobb kalandjának, az osztrák bajnokságban indulásnak. Az EBEL-ben két szezon során 27 gólt szerzett és 45 gólpasszt jegyzett.
2009-ben, névnapjának éjszakáján szívinfarktusban hunyt el, így már nem lehetett ott azon az A-csoportos világbajnokságon, amelyre nélküle talán el sem jutott volna a csapat...

DR. BIKÁR DEJÁN (2012)
1928-37 között a BBTE válogatott jégkorongozója volt. Játékos pályafutása után a BBTE jégkorong csapatának egyik vezetője, valamint játékvezető is volt. Ő az egyetlen magyar hokis, aki három olimpián is részt vett. 1936-ban Garmisch-Partenkirchenben jégkorongozóként, 1936-ban Berlinben gyeplabdázóként(!), az 1964-es innsbrucki játékokon pedig csapatvezetőként lehetett részese az eseménynek - utóbbi nem véletlen, hiszen 1963 és 1966 a Magyar Jégsport Szövetség elnöke volt.

VEDRES MÁTYÁS (2012)
Az Újpest ezerkezű kapusa, aki futballistaként (természetesen hálóőrként) kezdte sportpályafutását és abban a sportágban is meghívást kapott az ifjúsági válogatottba. A nagy szerelem, a jégkorongsport azonban magához vonzotta. Csapatával, az Újpesttel hatszor nyerte meg a magyar bajnokságot. A válogatott kapujából is kirobbanthatatlan volt, kilenc világbajnokságon és egy téli olimpián is szerepelt. Ő volt az első magyar jégkorong kapus, aki arcvédőben állt a ketrec elé.

BUZÁS GYÖRGY (2013)

Ikertestvérével, Buzás Gáborral az Újpesti Dózsában kezdett jégkorongozni. A felnőttek között 1971-ben szerepelt először. A magyar kupában kapott lehetőséget, amit megnyert klubjával. A következő szezontól egyre több lehetőséget kapott az OB I mérkőzésein. Az 1972-1973-as bajnokságban már a lilák alapembere volt. Bálint Attilával és Menyhárt Gáspárral az Újpest első csatársorát alkották.

A felnőtt válogatottban 1974 februárjában mutatkozhatott be Bukarestben. Az ifi válogatott keretének is tagja volt, de az Európa-bajnokságon a nagy válogatottbeli kötelezettsége miatt nem vett részt. A C-csoportos világbajnokságon az ausztrálok elleni mérkőzésen szerezte első gólját a magyar csapatban.

Az 1974-1975-ös szezontól éveken át Pék Györggyel szerepelt egy csatársorban. 1976-ban az OB I kanadai táblázatának élmezőnyében végzett. A válogatottal feljutott a B-csoportba. 1977-ben a bajnokság feléig a legeredményesebb játékos volt, de egy hosszabb kihagyás miatt nem tudta megszerezni a címet. A válogatottal bennmaradt a vb második vonalában. 1978-ban negyedik volt a magyar bajnokság kanadai táblázatán. A válogatott színeiben ötödik helyezést ért el a B-csoportos világbajnokságon.

1979-ben az OB I. legeredményesebb játékosa lett és Népsport beválasztotta a bajnokság all star csapatába is. 1981-ben ismét a legeredményesebb játékosok közé tartozott a hazai bajnokságban. A következő szezonban nyerte első bajnoki címét és a bajnokság legjobb csatárának választották. A kanadai táblázaton a második helyen végzett. A válogatottban is igen aktív volt. A spanyoloknak és a franciáknak 3-3, a vb-n Koreának 4 gólt ütött. Teljesítményével 1982-ben az év magyar jégkorongozója lett.

1983-ban újra bajnok valamint az OB I legeredményesebb játékosa lett. A válogatottal a budapesti világbajnokságon kiharcolta a B-csoportos indulás jogát. Az 1984-1985-ös szezontól az NSZK-ban játszott. A háború utáni időszak első idegenlégiós magyar játékosa volt. A válogatottban 1985-ben szerepelt utoljára. Játékospályafutása után Németországban trénerkedett.

SZAMOSI FERENC (2013)

Jégkorongozóként 1930-tól - ekkor még eredeti nevén Sztoics Ferencként - szerepelt a Hunfalvy felső kereskedelmi iskola játékosaként a KISOK bajnokságban, de már ugyanebben az évben játéklehetőséget kapott a BBTE színeiben is. 1935-ben a svájci EHC Arosa csapatában szerepelt. Ezt követően újra a BBTE játékosa lett. A háború után a Ferencváros játékosaként folytatta. 1947-ben az MTK-hoz, 1951-ben a Postás Közhírhez, 1952-ben a Bp. Postáshoz igazolt, ahol 1955-ig szerepelt. 1956-ban, egy szezon kihagyása után, az Újpest játékosaként tért vissza még két szezonra. Játékosként hét magyar bajnoki aranya mellé nyolc ezüst- és három bronzérmet is nyert

A magyar válogatottban 1933-ban a világbajnokságon mutatkozott be a lettek elleni mérkőzésen. A címeres mezt 1958-ban húzhatta utoljára magára, Jesenicében a jugoszlávok ellen. Ebben az időszakban hat világbajnokságon és egy olimpián szerepelt. Tagja volt az 1939-es főiskolai világbajnokságon második helyen végzett csapatnak.

1955-ben az Újpest edzője lett. 1961-től Bp. Spartacus újonnan létrejött jégkorong-szakosztályának trénere volt. Itt kezdetben az ifjúsági csapattal foglakozott, majd 1963-tól játékosaival már az OB I-ben indult el. 1965 januárjától ismét az Újpest felnőtt csapatának az edzésit irányította 1968-ig. Edzőként öt magyar bajnoki címet és két magyar kupa győzelmet ért el.

BARCZA MIKLÓS (2014)
A BBTE hátvédje, aki klubjával kétszer nyert magyar bajnoki címet. A válogatottban, 22 évesen szerepelt először és attól a pillanattól szinte kirobbanthatatlan volt a nemzeti csapatból. Bizonyítja ezt, hogy 1943-ig, utolsó válogatott szerepléséig nem kevesebb, mint 55 alkalommal húzhatta fel a címeres mezt.

HAVRÁN PÉTER (2014)

Az Bp. Építők együttesében kezdett jégkorongozni, de a Ferencvárosban teljesedett ki, a feledhetetlen Kereszty-Mészöly-Havrán támadó trió tagjaként. A Fradival 9 bajnoki címet nyert. A nemzeti csapattal nyolc világbajnokságon szerepelt, közte volt olyan sikeres VB, mint az 1977-es  tokiói, majd az 1978-as belgrádi B csoportos világbajnokság.

A zöld-fehérektől útja a Jászberénybe vezetett, ahol ismét bajnokcsapat tagja lett.

Amikor visszavonult, a Lehel SC edzőjeként dolgozott. 2003-ban itt érte a halál.

Az MJSZ illetékes bizottsága 2014-ben, további két sportember társaságában választotta a magyar jégkorongsport „Halhatatlanjai” közé

HEUTHALER (HELMECZI) FRIGYES (2015)

Játszott a BBTE-ben, amellyel két bajnoki címet nyert. Az MTK színeiben ugyancsak kétszer vallhatta magát bajnoknak és egyszer a Postás együttesével is az első helyen végzett. Közben a válogatottal szerepelt az 1936-os garmisch-partenkicheni olimpián és két világbajnokságon is.

Amikor szögre akasztotta korcsolyáját edzőként szolgálta tovább a magyar hokit. Legnagyobb szakvezetői sikerét a Kinizsinél érte el. Vezetésével kétszer nyert bajnoki aranyérmet a csapat, de dolgozott a magyar válogatott szövetségi kapitányaként is.

SÉRA MIKLÓS (2015)

A KSI nevelőedzője volt. Tanítványait meg lehetett különböztetni azoktól, akik máshol, más szakvezetőnél tanulták meg a jégkorong fortélyait. Nem, nem csak hokitudásuk miatt, de viselkedésük alapján is.

Miközben számára a hoki volt az igazi szerelem, a kajak-kenu sportban későbbi világ és olimpiai bajnokokat tanított a vízensiklás művészetére. Hiába ért el ott káprázatos sikereket, a hoki maradt a mindene, a KSI jégkorong szakosztálya pedig, az otthona.

Nem csak tanítványai között volt képes családias hangulatot kialakítani, hanem edző és vezető kollégái között is ő volt a „kovász”.

ZSITVA BÉLA (2017)

Zsitva Béla testvére, Zsitva Viktor példáját követve kezdett jégkorongozni a BVSC színeiben, melynek a csapat megszűnéséig, 1980-ig játékosa volt. Az OB I.-ben 1961-ben mutatkozott be. A felnőtt bajnokságban négy ezüst- és tizenegy bronzérmet szerzett. 1980-at követően szerepelt a Pomáz, a Miskolci Kinizsi és az Alba Volán játékosaként. Jégkorongozóként 1990-ben vonult vissza.

A válogatottban az 1964/65-ös szezonban szerepelt először. 1966-ban a téli Universiadén induló magyar csapat tagja volt. A válogatottal öt világbajnokságon vett részt (1965 B csop. 4., 1966 B csop. 7., 1967 B csop. 8., 1972 C csop 5., 1976 C csop. 2.). A címeres mezt utoljára 1976-ban húzhatta magára.

DR. TÓTH ISTVÁN (2016)

Az 1950-es évek közepétől, 1967-ig jégkorongozott, mindvégig a Bp. Építők csapatában. Pályafutása vége felé - mint korelnök - már játékos-edzőként tevékenykedett, így aztán amikor végleg szögre akasztotta a korcsolyáját mindenki számára természetes volt, hogy maradt társai mellett – immár „csak” szakvezetőként. A mai napig, se szeri se száma nincs a vezetésével lebonyolított jó hangulatú szlovákiai edzőtáborozásokról és a legendás franciaországi túrákról szóló történeteknek. Aztán – munkahelyi elfoglaltsága miatt – egy időre kénytelen volt hanyagolni a hokit, hogy aztán visszatérhessen, és éveken át, mint a válogatott technikai vezetője dolgozhasson.

DR. NYULI LÁSZLÓ (2016)

Évtizedeken át volt a magyar jégkorong válogatott orvosa – társadalmi munkában. Vagy, ahogy ma mondjuk, önkéntesként. De nem csupán a nemzeti csapatnál segédkezett, rendszeresen ő látta el a bajnoki mérkőzéseken is, az orvosi ügyeleti teendőket. Magukból a meccsekből ugyan nem sokat látott, mert, az összecsapások alatt mindig olvasott - méghozzá krimit. Amikor azonban sérülés történt – hogy csinálta – azonnal a jégen termett. Állandó mosolyával a legsúlyosabb esetben is nyugalmat árasztott. Ha kellett, a cserepadra fektette a „sebesültet” és a lehető „legmagátólértetődőbben” ott varrta össze sérülését. Majd, természetesen bíztató mosoly kíséretében mondta: „Édes öregem! A következő cserében, már mehetsz is vissza.”

ÁRKOVICS MIKLÓS (2024)

1960. január 26-án született Székesfehérváron. 1985 és 2012 között szolgálta a jégkorongot, mint játékvezető és vonalbíró, közel 3000 mérkőzésen működve közre, miközben ellenőrként és a zsűri munkájában is aktívan részt vállalt. Az év játékvezetője címet öt alkalommal érdemelte ki. A jégkorongozók és az egyesületek körében is tisztelet övezte. 1997-ben, a Dunaferr és FTC közötti döntő összes mérkőzésének vezetésére őt kérték fel a csapatok, ami egy addigi példátlan gesztus volt. Az 1999-2007 közötti időszakban az Interliga rendszeres közreműködője volt. Emellett számos nemzetközi mérkőzésen is játékvezetőként számítottak munkájára, többek között Kontinentális Kupán, BEK selejtezőn, felnőtt olimpiai selejtezőn, junior és ifjúsági vb-n, valamint felnőtt C-csoportos világbajnokságon. Árkovics Miklós nem csupán a jégpályán, hanem azon kívül is vezető szerepet vállalt. 2009-ben a JT elnökének választották meg, mely pozíciót egészen haláláig töltötte be. Munkássága és hozzáállása az ifjú generációk számára inspirációt és példaképet nyújtott, amellyel hozzájárult a magyar jégkorong további fejlődéséhez és a jövő nemzedékének neveléséhez. Életének 53. évében, 2012. december 1-én hunyt el.

KERTÉSZ JÓZSEF (2014)

A hoki ízére 1952-ben érzett rá, amikor a Postásban elkezdett korongozni. Három esztendő múltán már a BVSC jogelődjét, a Törekvést erősítette, majd a BVSC kegyelmet nem ismerő, de nem is kérő hátvédje lett.

A válogatottal, három alkalommal szerepelt B, egyszer pedig C csoportos VB-n, ám számára is a magyar jégkorongsport eddigi utolsó olimpiai szereplése, az 1964-es innsbrucki téli olimpia jelentette a legnagyobb élményt.

Aktív pályafutása befejezése után a Budapesti Volán, majd a Székesfehérvári Volán edzője lett. A válogatott felkészítésében is sikeres munkát végzett Boróczi Gábor szövetségi kapitány mellett.

2014-ben lett tagja a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának. Életének 75. évében 2015. december 11-én hunyt el.

GALAMBOS BÉLA (2017)

Már serdülő játékosként a Népsport címlapján szerepelhetett: korosztályos csapata 53 góljából 41-et ő szerzett a bajnokságban. 1964 decemberében, 15 évesen mutatkozott be az Újpesti Dózsa felnőtt csapatában, nevelőegyesületében 1975-ig szerepelt és öt bajnokságot nyert (1965, 1966, 1968, 1969, 1970). 

A kor szabályainak megfelelően egy év kihagyás után igazolhatott át a Ferencvárosba, ahol további három szezonban játszott, mindegyikben bajnoki címet szerezve (1977, 1978, 1979). Bajnokként fejezte be OB 1-es pályafutását. 

A bajnokság mellett a Magyar Kupát is nyolc alkalommal (1965, 1966, 1970, 1971, 1972, 1976, 1977, 1979) nyerte meg csapataival. Számtalan nagy FTC-UTE rangadón lépett jégre a Kisstadion nem ritkán tízezres közönsége előtt. 

A felnőtt válogatottba az 1969-es szkopjei világbajnokságra kapott először meghívót. A magyar címeres mezben 1974-ig játszhatott és négy vb-n (1969, 1970, 1972, 1973) képviselte az országot. 

Hetvenháromszoros válogatottsága alatt négy világbajnokságon volt centere a híres Bálint Attila - Galambos Béla - Menyhárt Gáspár sornak. 

Visszavonulása után a Magyar Jégkorong Szövetség munkáját is segítette jogi végzettségével.

2017-ben lett tagja a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának. Életének 68. évében 2018. február 16-án hunyt el.

DR. SÁRKÖZY TAMÁS (2019)

1940-ben született. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1963-ban, 1978-ban lett az állam- és jogtudományok doktora, 1979-ben kapott egyetemi tanári címet. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettesként, 1989 és 1990 között kormánybiztosként sokat tett a piacgazdaság jogszabályi kereteinek kidolgozásáért. 1988 és 1998 között töltötte be a Magyar Jégkorong Szövetség elnöki tisztségét. Sárközy Tamás idejében teremtődtek meg a feltételek a magyar jégkorong szintlépéséhez. Felkarolta az utánpótlásképzést, kiemelte a 75-77-es születésű korosztályt, a későbbi szapporói aranygenerációt, azelőtt sosem látott forrásokat biztosított fejlődésükhöz. Saját megfogalmazása szerint „csak egy” lelkes hokiszurkoló. Élete végéig rendületlenül járta a hazai- és a világbajnokságokat, ott volt szinte minden fontos mérkőzésen.

2019-ben lett tagja a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának.
Életének 80. évében 2020. február 4-én hunyt el.

DR. PÁSZTOR GYÖRGY (2011)

A Fasori Evangélikus gimnáziumban ismerkedett meg a sportággal 1937-ben, majd játszott a BKE-ben, a Meteor Mallerdben, a Vörös Meteorban, és az Építőkben.
A magyar jégkorongsport első, nemzetközileg is elismert sportdiplomatája vált belőle.
44 A-osztályos VB-n, 7 téli olimpián működött közre, többnyire mint a nemzetközi szövetség legfőbb dopping ellenőre (szakmájára nézve elismert gyógyszerész), később mint a Nemzetközi szövetség elnökségének a tagja.
Ilyen minőségében érte az a megtiszteltetés, hogy – Magyarországról elsőként – a Nemzetközi Szövetségben kifejtett tevékenysége alapján beválasztották a jégkorongsport halhatatlanjainak táborába.
Pásztor György a Magyar Jégkorong Szövetség tiszteltbeli elnöke.
2011-ben lett tagja a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának. Életének 100. évében 2022. augusztus 22-én hunyt el.

Mr. Jégkorong

KOUTNY LAJOS (2017)

Szülei taníttatták a korcsolyázásra. Több sportággal ismerkedett meg, majd 1955 végén Háray Béla invitálására a Testvériség, később BVSC jégkorong csapatába igazolt. 1955-től 1972-ig játszott a BVSC felnőtt csapatában. 1959-ben bekerült a magyar jégkorong válogatottba. 1963-tól 1969-ig állandó csapattag volt (a válogatott „kezdő ötöse” az ő nevével kezdődött). Hét világbajnokságon játszott a nemzeti csapatban, köztük az 1965-ős Tamperei VB-n, ahol a „B” csoportban 4. lett válogatottunk. Ezzel a mai napig minden idők legjobb helyezését érte el, hiszen összesítésben a világon a 12. lett.

Koutny részt vett a magyar jégkorong válogatott legutóbbi olimpiai szereplésén 1964-ben Innsbruckban. Ő volt a nyitóünnepségen a magyar csapat zászlóvivője is. Aktív pályafutása befejeztével - 1972 és1974 között – a BVSC felnőttcsapatának az edzője. 1980 - 1982 között az OB II.-es Kontakta csapatában játszott.

2017-ben lett tagja a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának.
Életének 84. évében 2022. december 21-én hunyt el.

BALOGH JÁNOS (2012)

A klubhűség mintaképe volt Balogh János, akit a sportágban mindenki Szúnyog néven ismert. 1960 és 1979 között csak és kizárólag a BVSC kapuját őrizte. No meg a magyar válogatottét is, méghozzá káprázatosan! Álljon itt mintegy bizonyíték gyanánt egy idézet a világhírű Zürichi Sportból! Az 1968-ban a grenoble-i világbajnokságon, amikor a magyar válogatott 2:1-re legyőzte a sokkal esélyesebb Svájcot, ezzel a hangzatos címmel közölt írást a lap: „Egy magyar vasutas kisiklatta a svájci Expresst!”

Balogh János, játékos pályafutása végeztével a Székesfehérvári Volánban, a KSI-ben és a Liget SE-ben edzősködött.

2012-ben lett tagja a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának.

2023. december 10-én hunyt el, életének 76. évében.