A szeptemberben indított új sorozatunkban hokiimádó újságírókat kértünk fel, hogy szabadon választott témában szabadon választott terjedelemben meséljenek, kicsit elszakadva a mindennapoktól. A vendégtollat ezen a héten a Nemzeti Sport munkatársa, Kohán Gergely fogta kézbe, hogy egy látványos és megható hagyományról, a macidobálásról írjon.
"Macidobáló Macik"
Szombat este ismét repültek a jégre a plüssjátékok Miskolcon: a kezdeményezést Magyarországon évekkel ezelőtt meghonosító Jegesmedvék idén is megrendezték a „Dobj egy macit!” akciót, amellyel beteg és rászoruló gyermekeknek teszik szebbé a karácsonyát.
A Kalmloops Blazers neve valószínűleg még a legedzettebb hokirajongóknak sem mond sokat első hallásra.
Pedig az egyik legerősebb kanadai bázisú juniorligában, a WHL-ben szereplő csapatnak van egy olyan „találmánya”, amely immár széles e világon elterjedt – s már nem csak jégkorongos körökben –, nevesül: a Kalmloops csapata szervezett először „Teddy bear toss”-t, azaz macidobálást, még az 1993–1994-es idényben.
Az akciót karácsonykor rendezték meg, a jégre behajigált plüssöket természetesen jótékony célokra használták fel, elsősorban az ünnepet a kórházakban töltő apróságoknak juttatták el őket.
Magyarországon nevükhöz méltón a Miskolci Jegesmedvék honosították meg a kezdeményezést.
A borsodi csapat 2009-ben hirdette meg az első macidobálást, amely nagy közönségsikert aratott, így mára már hagyomány, sőt, többen is átvették. Felejthetetlen volt például a 2011-es divízió 1-es világbajnokságon a spanyolok elleni győztes meccs a Papp László Budapest Sportarénában, amikor a válogatott meccsén is repültek a plüssök a jégre az első magyar gól után.
Miskolcon természetesen idén sem maradhatott el a „Dobj egy macit!” elnevezésű jótékonysági akció, amelyre a szombati, Brassó elleni MOL Liga-mérkőzésen került sor a Népkertben.
A történet ezúttal annyiban módosult, hogy a klub nemcsak a plüssfigurákat, hanem egyéb, megunt játékokat is fogadott, hogy szebbé tudja tenni a rászoruló gyermekek karácsonyát: a játékok ugyanis alapesetben a beteg csöppségeket ápoló miskolci Ronald McDonald Házba kerülnek, de most szeretnének a rászoruló kicsiken is segíteni, így „kiterjesztették” az akciót.
A szombat esti meccsre minden tíz év alatti gyermek ingyen mehetett be, aki vitt magával plüssállatot, az idősebbek pedig a koronglövő versenyen próbálhattak szerencsét.
„Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, mert sok gyereknek szerezhetünk örömet. Minden évben megrendezzük a macidobálást ilyenkor, karácsony előtt, s az összegyűjtött játékokat néhány játékos személyesen viszi el az apróságoknak a gyermekotthonba. Én még ugyan nem voltam egyszer sem, de remélem, idén én lehetek az egyik!” – mondta az immár DVTK-Jegesmedvék néven szereplő, MOL Liga-, magyar bajnoki és Magyar Kupa-címvédő miskolciak csapatkapitánya, Hajós Roland, aki elmondta azt is, büszke arra, hogy a borsodi csapat honosította meg Magyarországon a macidobálást.
A WHL-ben egyébként már olyannyira kinőtte magát a kezdeményezés, hogy a csapatok szurkolói valóságos harcot vívnak egymással (a jó értelemben véve, persze): 2007 november 24-én a Portland Winterhawks rajongói 20 372 állatkát dobtak be a jégre, ami akkor világrekordnak számított – hogy aztán hat nappal később a Lethbridge Hurricanes szurkolói meg is döntsék ezt, 22 736 plüssel.
A hivatalos csúcs mégsem ez, hiszen még ugyanezen év decemberében a Calgary Hitmen csarnokában összesen 26 919 jégre hajított játékot gyűjtöttek össze az első gól után – ez a mai napig rekord.
Fotó: Bán Olivér
KORÁBBI VENDÉGTOLL-ÍRÁSOK
Baumstark Tibor: A lényeg apró elemei
Dajka Balázs
Bruckner Gábor: Micsoda buli!
Kibédi Péter: Kinek hiányzik a szapporói hősök játéka?
Pataki Nóra: A legnagyyobb harcosnak
Krasz Emil: A szovjet sziporka
Horog László: Rolbát és gyerekcsapatot is vezet
Melczer Zsolt: Magyar „jégtörők”, izlandi „bálnavadászok”
