Szeptember első hétfőjén újabb sorozatot indítottunk, melynek célja, hogy bemutassa Magyarország jégkorong utánpótlását adó egyesületeit az ország minden tájáról. Ezúttal az Újpesti TE utánpótlás edzőjével, Mihály Jenővel beszélgettünk.
Mikor érkeztél az Újpesthez és mit kell tudni a játékos pályafutásodról?
Öt évesen kezdtem el jégkorongozni Csíkszeredában, és abban az időben, a ’90-es évek elején azon szerencsés gyerekek közé tartoztam, akiknek a szülei tudták finanszírozni a sportolását.
Újpestre 2000-ben kerültem 15 évesen, az UTE serdülő csapatába, később ifi, majd megnyertük az akkor először megrendezett junior bajnokságot. Válogatott szinten ifi és junior világbajnokságokon szerepeltem. Felnőtteknél 2-3 évet töltöttöm ugyanakkor párhuzamosan már edzőként is dolgoztam. Tudatosan készültem arra, hogy edzőként folytatom a jövőben.
Mióta dolgozol az Újpest utánpótlásában és milyen szerepet töltesz be pontosan?
Az edzősködést Újpesten viszonylag korán 18-19 évesen kezdtem, azóta előkészítőtől az ifiig minden korosztályt irányítottam már, idén az U14-es csapatot koordinálom, ahol 45 gyerekünk van. Szikra [Szirányi Dániel] az egyéni képzésért felelős, külön koritechikai, bottechnikai edzéseket tart hétfőn és kedden. A és B csapattal indultunk a bajnokságban, a nagy létszám pedig mindenképp növeli a versenyszellemet, jót tesz a gyerekek fejlődésének. Vannak játékosaink ezen kívül, akiket kölcsönben a “testvércsapatunknál”, a Sportországi Cápáknál kapnak lehetőséget.
Összesen hány utánpótlás játékos szerepel lila-fehér színekben, hány csapatot indított a klub a korosztályos bajnokságokban ebben az évben?
Az idei évben szuperminitől juniorig minden korosztályban indítottunk csapatot, nagyon sok jó hozzáállású, tehetséges gyerek bontogatja nálunk a szárnyait, körülbelül 240-250 gyerek játszik lila- fehérben illetve 15 edző dolgozik nap, mint nap a gyerekek fejlődéséért.
Milyen tendenciát mutatnak a számok? Érkezett-e esetleg több gyerek a tavalyi viszonylag sikeres MOL Liga-szezont követően?
Tavaly egy három éves programot indítottunk el a felnőtt csapatunknál, aminek az idei szezon a második lépcsőfoka. A célunk idén az, hogy egy körrel tovább jussunk a rájátszásban, illetve folyamatos fejlődést mutasson a játékunk.
Az ifi illetve az alatta lévő erős korosztályainkra támaszkodhat a felnőtt csapatunk a jövőben, megfelelő jövőképet mutatva ezzel a fiatal játékosainknak. Káka [Szilassy Zoltán] érkezésével kezdtük el az építkezést, ennek a hatását pedig már érezni az utánpótlásban is. Egyre több gyerek jár ki a mérkőzésre, vannak rutinos, sok nagy csatát megélt játékosaink, akik példaképek a házon belül a felnövő játékosainknak és ők is segítenek a mindennapi munkában, ilyen Gröschl Tamás sapporoi hős, Kiss Dániel krakkói hős például. Légiósaink is nagyon nyitott, közvetlen emberek, akik lejárnak az akadémiai, pozíció-specifikus edzésekre, mindig más felnőtt játékos segíti ezáltal is az Újpesti játékosok fejlődését.
Évek óta dolgozol edzőként valamelyik utánpótlás válogatott mellett. Mennyire tudod hasznosítani az ott tapasztaltakat a klubmunkában és fordítva?
Ez oda-vissza működik, sok tapasztalatot cserélnek az edzők a különböző meetingeken, más kollégák más a gyakorlati anyag. A válogatottban a korosztályok elit játékosaival tudunk dolgozni, így viszonylag könnyű az edzésvezetés. A klubmunkába visszatérve pedig még nagyobb a motiváció, természetesen minden alkalommal igyekszem “hazahozni” valami újat, amitől színvonalasabbá válik a klubunk programja.
Látom, milyen szintre kell elérniük – legyen szó fitnesz tesztről, technikai, taktikai vagy akár mentális képességről – ahhoz, hogy válogatott szintre kerüljenek.
Úgy gondolom, ahogy az iskolában is a jó tanároktól lehet tanulni, ez nyilván visszaköszön a klubmunkában is.
Jelent-e különbséget az, hogy egy ilyen nagy klub részeként működik a jégkorong, a kis jégkorong egyesületekkel szemben?
Idén ünnepelte klubunk 130. évfordulóját, szakosztályunk első mérkőzését 60 évvel ezelőtt játszotta 1955 december 10én. A klub története mellett talán az egyik legnagyobb vonzerő a folyamatosan erősödő felnőtt csapatunk. Mivel az emberek büszkék a tradíciókra, a hagyományokra, a nagy klubok felnőtt csapataiban nagyszerű lehetőség van a toborzásra is. Bízunk benne, hogy a minőség javulásával megtelik újra a Megyeri úti jégpálya, és ahogy a tavalyi rájátszásban is láttuk sok ember kíváncsi a kiélezett, jó színvonalú mérkőzésekre. Az idei csapatunk, azt gondolom már egy “eladhatóbb” teljesítményre képes.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy jobbulást kívánjak az UTE - Fehérvár AV19 mérkőzésen megsérült, a Fehérvár kanadai játékosának, Devon Krognak. A helyszínen végigizgulva megdöbbentő tapasztalat volt. Mielőbbi visszatérést kívánok neki az UTE Család nevében.
