A magyar Hírességek Csarnokának két új tagja: Tejfalussy Béla (balról) és Balogh János
(fotó: Sélley László)
Nem csak a hoki nívójában, hanem a hozzá kapcsolódó körítésben is felvesszük immár a lépést a világelittel: először a 2011-es világbajnokság során avatott a Magyar Jégkorong Szövetség is honi halhatatlanokat. Szerencsére bőven volt merítési lehetőség, hiszen az akkor 84, idén pedig már 85 éves szervezet történelme bővelkedett zseniális játékosokban, sportvezetőkben és játékvezetőkben.
Nem is volt könnyű dolga az MJSZ Történeti Bizottságának, amikor összeállította tavaly a névsort - nem vitás, hogy csak és kizárólag olyan kiváló úriemberek kaptak helyet előbb a képzeletbeli csarnokban, majd idén márciusban a Városligeti Műjégpálya márványtábláján, akik rengeteget tettek azért, hogy ma ott tart a magyar jégkorong, ahol.
Természetesen egy ilyen lista mindig szubjektív, és lehet róla hiányolni neveket - vagy személyes élmények (sok-sok káprázatos mérkőzés, vagy csak egy zseniális gól - hogy mást ne említsünk direkt a maiak közül -, lőhet például még száz és száz gyönyörű gólt Vas Marci, de hogy a legtöbben a 2008-as sapporói, ukránoknak lőtt góljára emlékeznek majd, az tuti!), vagy szigorú sportszakmai (plusz-mínusz táblázatok és kanadai pontlisták) alapján.
Éppen ezért - tisztelegve a dicső múltat írók előtt - a szövetség újabb négy korábbi kiválóságot emelt a halhatatlanok közé az idei Olimpiai Selejtező Tornán.
Dr. Bikár Deján és Vedres Mátyás sajnos már nem lehet köztünk, így ők már csak posztomusz kerülhettek a Hírességek Csarnokába, míg Tejfalussy Béla és Balogh János személyesen is ott lehetett a bensőséges ünnepen.
Dr. Bikár Deján 1928-37 között a BBTE válogatott jégkorongozója volt. Játékos pályafutása után a BBTE jégkorong csapatának egyik vezetője, valamint játékvezető is volt. Ő az egyetlen magyar hokis, aki három olimpián is részt vett. 1936-ban Garmisch-Partenkirchenben jégkorongozóként, 1936-ban Berlinben gyeplabdázóként(!), az 1964-es innsbrucki játékokon pedig csapatvezetőként lehetett részese az eseménynek - utóbbi nem véletlen, hiszen 1963 és 1966 a Magyar Jégsport Szövetség elnöke volt.
Vedres Mátyás az Újpest ezerkezű kapusa, aki futballistaként (természetesen hálóőrként) kezdte sportpályafutását és abban a sportágban is meghívást kapott az ifjúsági válogatottba. A nagy szerelem, a jégkorongsport azonban magához vonzotta. Csapatával, az Újpesttel hatszor nyerte meg a magyar bajnokságot. A válogatott kapujából is kirobbanthatatlan volt, kilenc világbajnokságon és egy téli olimpián is szerepelt. Ő volt az első magyar jégkorong kapus, aki arcvédőben állt a ketrec elé.
Balogh János, vagy, ahogy a jégpályák környékén ismerik: Szúnyog, aki a klubhűség mintaképe volt. 1960 és 1979 között csak és kizárólag a BVSC kapuját őrizte. No meg a magyar válogatottét is, méghozzá káprázatosan! Álljon itt mintegy bizonyíték gyanánt egy idézet a világhírű Zürichi Sportból! Az 1968-ban a grenoble-i világbajnokságon, amikor a magyar válogatott 2:1-re legyőzte a sokkal esélyesebb Svájcot, ezzel a hangzatos címmel közölt írást a lap: „Egy magyar vasutas kisiklatta a svájci Expresst!”
Balogh János, játékos pályafutása végeztével a Székesfehérvári Volánban, a KSI-ben és a Liget SE-ben edzősködött.
Tejfalussy Béla, vagy ahogy a jégpályákon ismerik: Tejpalkó, pontosan 51 esztendeje ma is nap mint nap jégre lép! Tizenegy évig szerepelt az Épitők, majd az Előre együttesében. "Jó kis játékos", mondták rá annó, de végül nem egy klubcsapat mezében aratta legnagyobb sikereit. 1973-ban ugyanis játékvezetői vizsgát tett. Öt év sem telt bele és már nemzetközi minősítést szerzett. 1978-ban Minszkben mutatkozott be a nemzetközi színtéren az ifjúsági vb-n. Ott nyújtott teljesítményével megalapozta további nemzetközi szereplését. Nem kevesebb mint 10 ifjúsági, junior és felnőtt világbajnokságon működött közre. Amikor elbúcsúzott a csíkos meztől, már több mint ezer mérkőzés vezetett. Azóta edzőként dolgozik, ma is a Jégkert SE ifjait oktatja. Ezért lép pályára minden áldott nap.
Velük együtt tehát immár 26 fős a Magyar Hírességek Csarnoka.
Az MJSZ Hírességek Csarnokának tagjai:
Pásztor György, Raffa György, Jakabházy László, Zsitva Viktor, Schell László, Mészöly András, Palla Antal, Ocskay Gábor, Kovalcsik Péter, Kovács Csaba, Ancsin János, Tejfalussy Béla, Balogh János.
Az MJSZ Hírességek Csarnokának posztumusz díjazottjai:
Lator Géza, Minder Sándor, Jeney Zoltán, Margó György, Hircsák István, Miklós Sándor, Háray Béla, Rajkai László, Boróczi Gábor, Leveles György, ifj. Ocskay Gábor, dr. Bikár Deján, Vedres Mátyás.
