A szakmai stratégia fő céljait figyelembe véve és prioritásként kezelve, de a fenntarthatóság és a gazdaságosság jegyében tovább fejleszti a Magyar Jégkorong Szövetség a versenyrendszerének lebonyolítását. A gazdasági környezet és az energiaválság lépésekre késztette a szövetséget, a mostani változások széles körű szakmai egyeztetés eredményeként lépnek életbe.
Októberben kezdődő, egyes szinteken rövidebb versenyszezon, ezt megelőzően 40 napos jeges felkészülési időszak, alacsonyabb korosztályokban – az elitmezőnyt kivéve – tornarendszerű lebonyolítás, csökkenő közreműködői és zsűrilétszám, önkéntesek bevonása a mérkőzésrendezésbe, a jeget nem igénylő szakágak (inline és streethockey) fejlesztése – röviden ezek a változások lépnek életbe a következő szezontól (alább bővebben a részletek), de mi is áll a változások hátterében?
„A sportágon belül dolgozó szereplők mindegyike, legyen az a professzionális, az amatőr vagy a rekreációs szintek képviselője, tisztában van azzal, hogy a kialakult gazdasági és inflációs környezetben, az energiaválság közepette a jelenlegi versenyrendszer finanszírozását nem tudjuk fenntartani. A jégpályák üzemeltetési költségei a többszörösükre emelkedtek, megoldásokat kellett keresnünk – mondta Somogyi Attila, az MJSZ versenyszervezési osztályvezetője. – Egyértelmű volt az is, hogy ezeket a változásokat úgy kell bevezetni, hogy az ne sértse alapjaiban a stratégiánk fő célkitűzéseit. Elkötelezettek vagyunk az utánpótlás mennyiségi és minőségi fejlesztésében, de tudjuk, hogy a fenntarthatóság áll a középpontban, így a forrásokat is hatékonyabban kell felhasználnunk.”
„A munka során különösen fontos szempontot jelentett, hogy egy olyan metszéspontot találjunk, amely a sportág érintettjei számára elfogadható, a sportszakmai célokat ne sértse. Olyan megoldásra volt szükség, amely egyszerre képes hatékonyan kezelni az energiaválság okozta költségvetési nehézségeket, ugyanakkor képes támogatni a sportág fejlesztési céljait. A kialakított javaslatot mind a klubok, mind az MJSZ bizottságai több körben véleményezték, tettek javaslatot. Ennek eredményeit beépítve került a javaslat a folyamat végén az MJSZ elnöksége elé" – fogalmazott Dabasi Balázs, a PwC projektmenedzsere.
„Elsőként nemzetközi tapasztalattal is rendelkező szakembereket (mint például Pat Cortina) kérdeztünk arról, hogy külföldön milyen megoldásokat vezettek be, ezek közül alkalmazhatóak-e adott esetben jó gyakorlatok hazánkban is. Az így azonosított akciókat ezt követően nyílt egyeztetés keretében mind kérdőíves formában, mind személyes interjúkon keresztül validáltuk a sportszakma teljes vertikumát lefedve – profi és amatőr csapatokat, kis klubot és nagy klubot, a válogatott- és a klubszintet egyaránt bevontunk. Ezzel párhuzamosan az akciók költségvetési hatásait is vizsgáltuk. Ezek között természetesen leginkább a jégcsarnokok üzemeltetési költségeinek csökkentése bizonyult jelentős mértékűnek, ugyanakkor komoly tartalékokat azonosítottunk az utazási költségek esetében is" – tette hozzá Vojtekovszki Ádám, a PwC szakértője.
„A beérkező visszajelzések és a költségelemzést mellett az MJSZ által szervezett egész napos szakmai workshopon is volt lehetőségük a sportszervezeteknek visszajelzést adni, majd Don MacAdam sportigazgató és az MJSZ Versenyiroda támogatásával alakítottuk ki a három lehetséges lebonyolítási szcenáriót. Természetesen a Módszertani Központ és a szövetség minden érintett munkatársával is egyeztettünk, hogy a lehető legobjektívebb költségelemzést és kockázatelemzést készíthessük el" – fogalmazott Sipos Levente, az MJSZ főtitkára.
A legalacsonyabb költségcsökkentést biztosító forgatókönyv is több mint 220 millió forintos megtakarítást eredményezett volna a sportág számára az első évben, a végül a Szakmai Bizottság, a Gazdasági Bizottság, valamint az elnökség által elfogadott verzió több mint 300 millió forintos könnyítést jelent a következő versenyszezon lebonyolításában – ennek jelentős része közvetlenül a csapatok költségvetését könnyítheti a jövőben.
Mit takarnak a fő változások?
A szereplők egyetértettek abban, hogy később kezdődjön a bajnokság, később is induljon a jeges időszak, a jelenlegi környezetben luxusnak számít a nyári jégkészítés. A mérkőzések számának csökkentését a szakmai érintettek ellenezték, így kizárólag a mérkőzések teljes hossza csökken (futóóra, kevesebb rolbázás, rövidebb bemelegítési idő, rövidebb szünetek) egyes korosztályoknál. Felmerült két korosztály összevonása is (az U21-es és az U18-as korosztályé), viszont ilyen drasztikus változtatást nem szeretett volna az első évben meglépni a szövetség.
Ugyancsak pozitívan álltak a szereplők a meccshelyszínek közötti optimalizáláshoz, és ahhoz is, hogy önkénteseket vonjanak be a mérkőzések lebonyolításába, csökkentve így a költségeket. A mérkőzésekre delegált személyek (így a versenybírók) számának csökkentése (olyan mértékben, hogy az a lebonyolítás minőségét ne befolyásolja) is üdvözölt törekvés volt, ezek a változások meg is jelennek a végül elfogadott lebonyolítási rendszerben.
Központi kérdés volt, hogy bevezethető-e a tornarendszerű lebonyolítás valamennyire szélesebb körben, végül az utánpótlás-bajnokságok „B” és „C” szintjén (U12 Sárga, U12 Piros, U14 B, U14 C, U16 B, U16 C) történik ez meg jövőre, ahol négyes csoportokban játsszák a csapatok az alapszakasz-mérkőzéseket. Ennek megvalósítása jelentősen képes csökkenteni az utazási költségeket a klubok költségvetésében.
Vitapont volt (az elemzés ki is tért rá), hogy bizonyos korosztályokban inline felületen fejeződjön be a bajnokság, ezt egyelőre nem vezetik be, az infrastruktúra fejlesztése után azonban ez is reális lehetőségként merülhet fel.
A versenyszezon 24 hetes lesz (40 napos jeges felkészülési időszakkal), október elején kezdődik, ezt kell figyelembe venni a TAO-pályázatok benyújtásánál is.
A részletes elemzés az alábbiakban tekinthető meg.
