A játékosok fejlődését szolgálja, ha minél erősebb ellenfelekkel mérkőznek meg a felkészülési tornákon, és erre a magyar hoki elmúlt időkben elért eredményei alapján megvan a lehetőség. Pont ilyen volt a Tüskecsarnokban rendezett U18-as Olimpiai Reménységek Versenye is.
„Minél több, hasonló színvonalú tornán kell részt venni a magyar jégkorong-válogatottaknak, hogy a játékosok fejlődjenek, közelítsenek a világelit színvonalához” – hangsúlyozta Glen Williamson az U18-as válogatott kapitánya a Tüskecsarnokban rendezett Olimpiai Reménységek Versenye után, amelyen a rendkívül jó benyomást keltő lengyelek mellett az A csoportos szlovákokkal és a fehéroroszokkal mérte össze tudását a magyar csapat.
Az utánpótlásprogramért felelős szakember kitért arra, hogy a magyar hoki sokat fejlődött az elmúlt években, az eredményeivel tiszteletet vívott ki, így adatott meg a lehetőség, hogy a négycsapatos tornán a világ élvonalába tartozó együttesek ellen lépjen jégre a jövő április divízió I/A csoportos világbajnokságra készülő ifjúsági válogatott.
„Most már az A csoportos csapatok is elfogadják a meghívást a hazai tornákra, ezt eleve sikerként kell értékelnünk. A fejlődésünknek pont az a kulcsa, hogy erősebb ellenfelekkel játszunk, hiszen abból tudunk a legtöbbet tanulni. Ezért sem az időt, sem a pénzt nem szabad sajnálni, hogy megteremtsük ezeket a lehetőségeket. A torna előtt nem voltak különösebb elvárásaink, tudtuk, hogy a lengyelek remek csapatot alkotnak, a szlovákok és a fehéroroszok A csoportos tagsága pedig sok mindent elmond az erejükről. Tanulni akartunk, meccsről meccsre jobban játszani, és úgy, hogy az megfeleljen a magas színvonalnak.”
Természetesen a játékosok és a szakmai stáb is izgatottan várta a mérkőzéseket, mindenki kíváncsi volt arra, hogy a válogatott mire lesz képes a jégen. Williamson elmondta, az áprilisban a divízió I/B csoportos világbajnokságot megnyerő U18-as együttes szinte teljesen kicserélődött, a legtöbben korosztályt váltottak, így a következő hónapokban az lesz a feladatuk, hogy új csapatot építsenek. Szerencsére a bázis elég széles, hiszen míg az ifjúságiak egyik fele a Tüskecsarnokban játszott, a másik Szlovákiába utazott, hogy edzőmeccseken lépjen pályára a Zólyom korosztályos együttesei ellen. És még így sem volt teljes a keret, hiszen többen külföldön játszanak – a teljes keretet nézve tizenheten –, közülük nem mindenki tudott részt venni a tornán, míg néhányan az U20-asokkal utaztak a Super Challenge nevű tornára.
„Úgy is mondhatjuk verseny lesz a versenyen belül a világbajnoki keretbe kerülés, de mi ezt egyáltalán nem bánjuk. Mindenkinek meg akarjuk adni a lehetőséget a bizonyításra, illetve arra, hogy tanuljanak, fejlődjenek a válogatott összetartások alatt. Most sem az eredmény volt a lényeg, ezért nem is változtattunk a játékrendszerűnkön, illetve a programunkon, mindent úgy csináltunk, ahogy azt általában szoktuk.”
Végül kitért a szlovákok elleni mérkőzésre is, amelyen az utolsó harmad hajrájáig versenyben volt a győzelemért a magyar csapat. Elmondta, a fiúk remekül védekezetek, a kapust, Tóth Balázst külön is dicsérte, és úgy látta, az első két harmadban egyaránt meg voltak a lehetőségek a gólszerzésre, amely a másodikban Molnár András lövése után össze is jött.
„Az utolsó tíz percben sem játszottunk rosszul, A csoportos ellenfelünk egyszerűen kihasználta, hogy teret adtunk nekik. Ehhez egyénileg is elég képzettek a szlovák játékosok és a csapatjátékuk is remekül működött.”
A magyar válogatott játékosai egyöntetűen arról beszéltek, hogy fantasztikus élményt jelentett nekik a torna, és a vereségek ellenére pozitív élményekkel és rengeteg tapasztalattal gazdagodtak.
