Vasárnap megnyertétek a francia kupát - mennyi esélyt láttatok a győzelemre? Milyen felkészülés előzte meg?
- Nem mi voltunk a kupadöntő esélyesei, mert a toronymagasan a bajnoki tabellát vezető Angers volt az ellenfelünk, akiktől a szezonbeli eddigi négy meccsünkből négyszer kikaptunk. De mivel ez egy különleges alkalom volt, különleges környezetben, ezért bíztunk benne, hogy megszakíthatjuk a rossz sorozatot. Hittünk a sikerben, mindent megtettünk érte és össze is jött. Különösen nem készültünk az alkalomra, előtte csütörtökön még bajnoki meccsünk volt és utána két nappal is. Nehéz így több kiírásra is párhuzamosan koncentrálni. Egy nappal előbb érkeztünk Párizsba és volt lehetőségünk a Bercyben edzeni egyet szombaton. Óriási élmény ebben a csarnokban korizni, már a méreténél fogva is lenyűgöző.
Hogyan ünnepeltetek vasárnap?
- Az ünneplés a jégen kezdődött, megadták a módját, repültek a lufik a plafonról, megvolt a kupaemelgetés, öröm a közönségünkkel, a családunk tagjaival. Mivel délután 3 órakor kezdődött a döntő, így a vége után is még fiatal volt az este. A jó hangulatban eltöltött vacsora után mindenki arra ment, amerre akart. A családosok inkább visszafogottabban, míg a fiatalabbak kicsit szabadabban vetették bele magukat a párizsi éjszakába. Másnap elmentünk az Eiffel-toronyhoz és készítettünk egy pár képet a kupával. A brianconi ünneplés szombaton veszi kezdetét, amikor fogad bennünket a polgármester és lesz egy közös korizás és örömködés a szurkolókkal.
Szélig Viktor és csapata, a Briancon az Eiffel-toronnyal a háttérben fotózkodott a kupagyőzelem után.
Milyen a hoki megítélése Brianconban, a többi sportághoz képest mennyire népszerű?
- Briancon egy kis város, kb. 11000 lakossal és a jégkorongon kívül nincsen más első osztályban szereplő sportág. A klub 80 éves és nagy népszerűségnek örvend. Szinte mindenki figyelemmel kíséri a szereplésünket, ismertek vagyunk a városban. A döntőre is elkísért bennünket kb. 1500 szurkoló és nagyon büszkék voltak a 2. kupa sikerre. Ez egy jó alkalom egy kis helységnek, hogy megmutassa magát egész Franciaországnak, kihasználva az eseményt kísérő nagy médiaérdeklődést.
Milyenek a mindennapok az öltözőben?
- A hangulat a kupasiker előtt is remek volt az öltözőben, nagyon jó társaság jött össze, akár csak a korábbi években. A nagy jövés-menés ellenére, ami szezonról szezonra a csapatot jellemzi, hála az edzőnek, mindig sikerül megtalálni a megfelelő embereket és megteremteni a kellemes hangulatot.
Évek óta éltek Franciaországban a családoddal, mennyi ideig tartott megszokni a külföldi életet?
- Nagyon gyorsan otthon éreztük magunkat itt Brianconban, kedvesek az emberek, hamar beilleszkedtünk. Persze biztosan szerepe volt ebben annak is, hogy amint korábban említettem, a hokisok népszerűek és ismertek. A gyerekek iskolába, illetve óvodába járnak, szinte már franciák.
Kanyarodjunk a magyar válogatottra: mennyi ideig tartott az összehangolódás Chernoval, milyen volt a lengyel torna?
- A válogatott edzőjével hamar közös nevezőre jutottunk, rögtön az elején leszögezte, hogy mik az elvárásai, mihez tartsuk magunkat. Élvezetes volt a közös munka. A lengyel torna az ő szavaival élve jó kezdet volt, tudtuk élesben is tesztelni az új szisztémát, amit meg szeretne a csapatnál honosítani.
Most edzősködsz is, el tudod képzelni, hogy ezzel folytatod, vagy esetleg más terveid vannak a jövővel kapcsolatban?
- Szeretnék még játszani. Hogy hol és meddig, az nagyon sok mindentől függ, a családom miatt is, örülnék, ha maradhatnék Franciaországban. Az edzősködéstől sem zárkózom el, bár ezt egy pár éve nem gondoltam volna. Boldog lennék, ha maradhatnék a sport közelében, mert egy, ehhez értek a legjobban, kettő, ezt nagyon élvezem.
Szélig Viktor Top 6
film: Good Will Hunting, Életrevalók
étel: imádom a tésztákat, a salátákat, a lángost
zene: minden mehet, persze, ha elektromos gitár van benne, az nem baj
ország: nagyon szeretem Franciaországot
étterem: ritka alkalom
szórakozóhely: egy jó kocsmánál nincsen jobb.
Szöveg: Ágoston Judit (M)
Képek: Szélig Viktor
