Hasznos tapasztalatokkal és tudással gazdagodtak a Magyar Jégkorong Szövetség képességfejlesztő táborában a fiatal játékosok és a pályakezdő edzők. A résztvevők jégen és azon kívül is sokat tanulhattak a hokiról.
Hogy mit keresett a teniszlabda a hokisok kezében a kosárlabdapályán? Nos, mozgáskoordinációs, mobilizációs gyakorlatokat végeztek vele a Magyar Jégkorong Szövetség egyhetes képességfejlesztő táborában. A 9-16 éves fiatalok mintegy hetvenen vettek részt az MJSZ edzői képzését irányító Darryl Easson szervezésében a Jégpalotában rendezett eseményen. A szakmai munkát az IIHF Learn To Play programjának edzője, a belga edzőképzés vezetője, Johan Bollue, illetve a finn Jarmo Sainio, továbbá a hazai edzők közül Majoross Gergely, Szuper Levente, Bedő Botond, Rusznyák Szilárd, Ritter Zsolt és az 2015/16-os év utánpótlásedzője, Kiss Dávid koordinálta.
„Több állomáson zajlottak az események, amelyen a gyerekek váltották egymást – mondja Kiss. – A kéz, láb és a szem mozgásának koordinációját valóban teniszlabda segítségével igyekeztünk javítani, ugyanúgy az egyensúlyérzéket is. A jeges foglalkozásokon a korcsolya- és a bottechnikára helyeztük a hangsúlyt. Emellett a gyerekek elméleti előadásokon is részt vettek, amelyeken különböző témaköröket jártunk körbe és elsősorban a lexikális tudásukat teszteltük. Például többek között a jégpálya alaprajzáról volt szó, de érintettük a sportág angol kifejezéseit is.”
Utóbbi fontosságára Johan Bollue is felhívja a figyelmet, aki úgy tapasztalta, a hokitáborokban zajló munkát sokszor megnehezíti, ha a gyerekek nem beszélik a nyelvet, mivel nem értik az edzőket, nem tudják kifejezni magukat. Azt sem tartaná légből kapott ötletnek, hogy a táborokban angolt tanuljanak a játékosok, ahogy azt is szorgalmazná, hogy a gyakorlati foglalkozásokat megelőzően egy-két napot szenteljenek az egyeztetésnek. Azon az edzőképzésben résztvevő hallgatók és a tábor mentoredzői áttekintik a főbb irányelveket és a fiatalok feltehetik az esetleges szakmai kérdéseiket, hogy a kezdésre mindenkinek egyértelmű legyen a feladata.
A Learn To Play program ugyanezen projektje egyébként Dél-Koreában egy ideje már fut, így nem volt nehéz megvalósítani Magyarországon sem.
„Nagyon jó ötletnek tartom, hiszen mindenki nyer vele, az edzők és a gyerekek is – így Bollue. – Az a legfőbb feladatunk, hogy fejlesszük a játékosok készségeit és modellezzük a játékszituációkat. Néhány hokisnak ez új volt, nem mindig tudták úgy végrehajtani a gyakorlatokat, ahogy kellett volna. De pont az a jó, hogyha látod a hibákat, azonnal adhatsz nekik visszajelzést, elmagyarázhatod, miért ezt játsszuk, és hogyan működik. A gyerekek és az edzők is tanultak új dolgokat, és ha ezekből legalább egyet hazavittek, akkor már nyertek. Arra törekszünk, hogy a játékosok és az edzők is gondolkodjanak a jégen, azt hiszem, e téren nagyon jó munkát végeztek.”
A tábor vizsgával zárult a Testnevelési Egyetem jégkorongedzői szakára járó hallgatóknak, míg a kishokisok egymás elleni játékkal, majd az emléklapok átvételével búcsúztak az edzőktől és egymástól.
Fotók: Sebestyén Blanka
