Chernomaz gőzerővel fiatalít a felnőtt válogatottban. Sebők Balázs, a finn Karpat Oulu csatára már másodszor kapott meghívót a mestertől.
A fiatal csatár a finn juniorligában, a Karpat Oulu csapatánál játszik. Tizennégy éves volt, amikor a családjától távol, egyedül kiköltözött, azóta a világ egyik hokis nagyhatalmában fejleszti tudását. Tagja volt a Miskolcon aranyérmet szerző junior válogatottnak, de a felnőtt válogatott sem idegen számára: a 2013-as világbajnoki felkészülés során benne volt a bő keretben, kevés hiányzott, hogy helyt kapjon a végső csapatban is. Chernomaz gőzerővel fiatalít, Sebők Balázsra pedig komolyan figyelnünk kell.
Te már nem először kaptál meghívót a felnőtt válogatottba, a junior legjobbak közül viszont jó pár csapattársad most mutatkozik be első alkalommal. Mit gondolsz az edző fiatalító munkálatairól?
Én mindenféleképpen örülök neki! Nagyon jó, hogy mi is megkapjuk az esélyt a bizonyításra. Remélem, hogy többen élni is tudunk majd vele.
Te már tapasztaltad, milyenek az erőviszonyok a felnőttben, szerinted mennyi esély van rá, hogy bekerültök az utazó keretbe?
Úgy gondolom, hogy most sokkal nagyobb esélyünk van ezen a tornán, mint mondjuk a világbajnokság előtt. Sok kulcsjátékos nem tud eljönni a mostani táborba, így felszabadult több hely is. Én mindenképpen megteszek majd mindent, ami tőlem telik, a többit pedig meglátjuk. A hokiban sosem lehet tudni, lehetnek meglepetések.
Mennyire vagy elégedett egyébként ezzel a szezonoddal eddig?
Elégedett nagyon nem vagyok, sajnos négy hónapot ki kellett hagynom egy agyrázkódás miatt, ami visszavetette a szezonomat. Szerencsére két hónapja teljesen egészséges vagyok, így lépésről lépésre visszatért a formám.
Miben szeretnél még fejlődni?
Fejlődni mindig mindenben lehet, egy dolgot nem is tudok kiemelni. Dolgozni kell folyamatosan, nem lehet megállni.
Mik a terveid, maradsz Finnországban?
Jövőre még biztosan itt leszek, utána egyelőre nem tudom még, mi lesz. Még olyan messze van, hogy azon nem is gondolkodom.
A jégkorongon kívül mivel töltöd az idődet Finnországban?
Általában azt a kevés időt, ami marad az edzések és meccsek mellett, a barátaimmal töltöm. Például a csapattársaimmal bemegyünk ebédelni a városba. Emellett a tanulásra is fordítok időt. Iskolába Magyarországon járok, magántanuló vagyok, úgyhogy itt kell felszednem a tudást kint.
Fotó: Mudra László (MJSZ)
