A zöld-fehérek meg sem álltak hét gólig a barcaságiak ellen.
Fodor Szabolcs Galajdára ezúttal az első csapategységben számított, aminek következtében Kestilä visszacsúszott a harmadikba. Dave MacQueen nem eszközölt változtatást az Újpest elleni győzelmet követően. Arany és Dubeau kezdett a vasak között.
A mérkőzés az októberben visszavonuló Sarcia Antonino ünnepélyes korongbedobásával vette kezdetét. Az FTC ott folytatta, ahol a GYHK ellen abbahagyta, bár emberelőnybe került a Corona, Kestiláék azonban rendre veszélyes ellentámadásokkal operáltak, Dubeau-nak kellett közbeavatkoznia mamuttal. Egyenlő létszám mellett is tovább robogtak a zöld-fehérek, Crespi kiválóan indított el egy tetszetős háromszögelést, a figura Némethre jött ki, a rutinos támadó óriási ziccert puskázott el. Ötletesen támadt tovább a Fradi, Dubeau óriási mentésekkel óvta góltól társait, ám a 6. percben már a vendégek hálóőre sem tudott segíteni. Galajda korcsolyázott le az alapvonal mögé, majd zavartalanul megkerülte a ketrecet, a DVTK-tól igazolt fiatal támadó centerezése pedig egy brassói bekk korcsolyájáról a kapuba vágódott (1-0). Megállíthatatlanok voltak a házigazdák, kevesebb, mint egy percre rá Kulmala kékvonal közeli próbálkozása akadálytalanul a bal felsőbe zúdult (2-0). 15 másodperccel később újra kapituláltak a barcaságiak, Németh remekül középre tett korongjába Nemec szúrt bele (3-0). A harmadik bekapott találat után a vendégek mestere időt kért, ám ez sem hozta meg a kívánt áttörést, egy-két apróbb fellángolástól eltekintve a fővárosiakról szólt az első húsz perc.
A pihenőt követően ismét közel járt a gólhoz a Ferencváros, ám a kapuvas ezúttal Dubeau segítségére sietett. Ami késett, nem múlott, a 25. minutumba berámolták a negyediket is a budapestiek: Roth a remek ütemben berobbanó Németh Attilához továbbított, az FTC 69-ese középtávolról magabiztosan kilőtte a sarkot (4-0). Az újabb bekapott találat után MacQueen mester Dubeau helyett Polcnak szavazott bizalmat a gólvonalon. A játékrész derekán Blackwater vezethette rá némileg kisodródva Aranyra a játékszert, kettejük párharcát a magyar hálóőr nyerte. Néhány momentummal később Kóger lövése felpattant, a repülő pakkot szintén Blackwater nem tudta kapuba juttatni. Éledezett a Corona, a 33. percben Valchar egy tiszteletkör megtétele után fordulásból eleresztette, a cseh gólgyáros a vas segítségével látványos gólt akasztott (4-1). Gyorsan reagáltak Fodor Szabolcsék, Nemec kiváló meglátása után Németh rávezetése még kimaradt, néhány másodperccel később azonban Borsék bealudtak, Roth senkitől sem zavartatva kapura törhetett, Polc még hárított, a kipattanót Banga paskolta a hálóba (5-1). Szétesett a Brassó, a 37. percben Turbucz alapvonal mögülről visszatett korongjára Brady érkezett ellentmondást nem tűrően (6-1).
Nem lehetett megállítani a Fradi-hengert az este folyamán, a 47. minutumban Brady tüzelt a bedobókörből, Polc balszerencsésen avatkozott közbe, a játékszer végül a gólvonalon túlra vánszorgott (7-1). A folytatásban több találat már nem esett, a találkozó 7-1-es ferencvárosi kiütéssel végződött. Nagy Gergőék pénteken az Újpest ellen vívhatnak örökrangadót, a Vígh Balázs Vándorserlegért, míg Kógerékre nagyobb kihagyás vár, a barcaságiak legközelebb csak december 7-én játszanak az Erste Ligában, a brassóiak ekkor a Dunaújvárost fogadják majd hazai jégen.
Fodor Szabolcs, FTC-Telekom, vezetőedző:
„Jól kezdtünk. A Brassó jó formában érkezett ide, az első pillanattól kezdve készen szerettünk volna állni a mérkőzésre, és ezt meg is valósítottuk. Picit várakozáson felül is. Hat perc 20 másodperc után 3-0 volt, ott lényegében el is dőlt a mérkőzés. De utána továbbra is nagyon jól játszottunk és nem dőltünk hátra, nem vállaltunk túl nagy kockázatot sem, néha szépen is játszottunk, miközben azért figyeltünk arra, hogy ne nyíljunk ki nagyon. Szóval, végig jól nézett ki a játékunk, és annak ellenére, hogy egy ilyen jó csapat ellen játszottunk, a 7-1 megérdemelt a látottak alapján.”
Strenk Hunor, Corona Brassó, másodedző:
„Azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálunk a Ferencvárosnak! A játék minden elemében felülmúltak minket. Sokkal élesebbek voltak, jobban járt a lábuk, mint a miénk. A második, harmadik szándékból mindig ők tudták megszerezni a lecsorgó korongokat. Mi egyszerűen nem álltunk készen. Nagyon kevés párharcot nyertünk a mérkőzés folyamán. Igazából, ahogy az eredmény is mutatja, ma nem volt kérdés, hogy melyik volt a jobb csapat. Természetesen sajnáljuk és keserű a szánk íze, mert egy viszonylag jó túrán lehettünk volna túl. Így is három győzelemmel zártunk, de semmiképpen sem így akartunk befejezni ezt a négymérkőzéses magyarországi túrát.”
