A Ferencváros történelmi sikert aratott Dunaújvárosban, amikor 7-5-re legyőzte a címvédőt. A „Hét játékosa” ezúttal a zöld-fehérek csatára, Pál Zoltán lett, vele készített interjúnkat olvashatják.
A Dab.Docler felett történelmi győzelmet aratott a Ferencváros a hétvégén, szerinted ez minek volt köszönhető?
Szerintem mostanra kezdünk igazán összerázódni, csapattá érni. Sok új játékos érkezett, meg kellett szokni a közös munkát, ami pedig egyre jobban megy. Ha elhisszük, hogy tudunk jól játszani, és bárkit megverhetünk, akkor megszületnek a DAB elleni meccshez hasonló győzelmek is. Úgy érzem, hogy ebben a szezonban az eredmények igazolják, hogy fejlődtünk. Minden meccsen partiban voltunk, néha a végén elúszott a dolog, de volt esélyünk, még a legjobb csapatok ellen is. Ebben a szezonban már bebizonyítottuk: bárhol és bárki ellen tudunk nyerni.
A szezon végéig meddig juthattok szerinted?
Nem akarunk nagy, hangzatos célokat meghatározni, a vezetőség is így van ezzel. Nincsenek túlzó elvárások. Persze titkon mindenki reménykedik, hogy bekerülhetünk valahogy az első négybe. Ezért meg is teszünk mindent, kapaszkodunk a tabellán, hogy az öt csapat ne tudjon elhúzni, és legyen esélyünk a végén.
Már több MOL Ligás csapatnál játszottál, láttad kívülről és belülről is a Fradit. Ebben a szezonban milyen a csapat?
Nagyon jól eltalálták a légiósokat a vezetők, húzóembereket sikerült idehozni, akik nagyon sokat vállalnak. Illetve a többi érkező és azok, akik a csapatnál maradtak, mind csapatemberek. Rendkívül jó a csapatszellem, jó a hangulat, összekovácsolódtunk, és megismertük egymást. Remélem, pozitív történések következnek, ehhez az is kell, hogy megmaradjunk jó egészségben. Sajnos mostanában kezdenek kihullani a játékosok, de ha ezt átvészeljük, akkor szép dolgokra lehetünk képesek.
Neked ez az első szezonod a Ferencvárosnál, eddig hogy tetszik?
Nagyon-nagyon jól érzem magam! A hoki szempontjából bíznak bennem a klubnál, ami remek érzés. Az, hogy az első szezonomban az ’A’ betűt, tehát az alkapitányi posztot felajánlották, külön megtisztelő. Sok jégidőt kapok, játszom előnyben, hátrányban, mindenki jófej, tényleg minden a legnagyobb rendben.
Akkor elképzelhető, hogy hosszabb távon maradsz?
34 évesen az ember már nem nagyon tud hosszútávra tervezni, megváltozik minden a karrier vége felé. Nekem már nincs olyan sok időm hátra aktív játékosként, de addig is szívesen maradok itt. El tudom képzelni, hogy innen vonulok vissza.
Szerinted jelenleg mi a legnagyobb erőssége a Fradinak?
Nincsenek sztárjaink, nincs nagy költségvetésünk, egyedül a jó csapatjáték lehet erősségünk. Ha összefogunk, és egységként játszunk, és egymásért küzdünk a pályán a sztárok és sztár-csapatok ellen is, akkor bármire képesek vagyunk. Ez a legnagyobb erősségünk.
