Nemrég Magyarországra látogatott a kanadai Neil Doctorow, a Torontói PEAC sportiskola megalapítója és ez az iskola a 2000-es évek eleje óta az észak-amerikai ország egyik legrangosabb hokiakadémiájává nőtte ki magát. Kisebb hányattatások után a Blyth Academy égisze alá került, Doctorow pedig fejlesztési igazgatóként folytatja tevékenységét a sportiskola életében. Erről is beszélt a jegkorongszövetség.hu weboldalnak.
Miért utazott Magyarországra?
Mivel egy diákunk, aki éppen végzős szintén ideutazott az Egyesült Államok U18-as válogatottjával, ráadásul most egyre többet beszélnek Magyarországról a nemzetközi jégkorongban, és van egy magyar jégkorong edző barátom, Kővágó Kristóf [korábbi DAB- és magyar válogatott játékos] - akivel még Taiwanon ismerkedtem meg és itt Magyarországon a legjobbak közé tartozott -, akitől megtudtam, hogy itt pont edzőtábor lesz, így épp jól jött ki a lépés időzítés szempontjából.
Hogyan illeszkedik az Önök iskolája a kanadai sportiskola-rendszerbe?
Legtöbb, a Blyth-lánchoz tartozó iskola független jégkorong ligákban képviselteti magát, ám az, amelyről beszélünk, a 12-18 év közötti, junior alatti korosztály számára jött létre, és a DTHL-ben szerepel, amely a világ legnagyobb junior alatti korosztályos ligája. Emellett vannak junior programok és utazó csapatok, amelyekkel együttműködik az iskola, illetve a GTHL AA és az AAA programjaiba is tudunk játékosokat juttatni.
A magyarok számára az, hogy Észak-Amerikában játszhassanak, pénzügyi okokból igen problémás.
A magániskolák és jégkorong oktatás ára államilag nem támogatott, ezért teljesen mindegy, hova megy a gyermek, mindenhol 50 ezer kanadai dollárba körüli összegbe kerül, de mindig vannak más lehetőségek. Van például programunk Salzburgban, a Red Bullal közösen, ha találok egy nagyon tehetséges játékost Európában, azt szoktam javasolni, hogy oda menjen, az nem fog semmibe kerülni számára. Ha találunk egy valóban nagyon tehetséges játékost, máris van lehetőség ösztöndíjra. Ha a szülő igazolni tudja, hogy nincs meg az anyagi háttere ahhoz, hogy a gyermekét hokis iskolába írassa, akkor mi segítünk a költségek jelentős részének fedezésében. Ha a teljes képet nézzük ugyanakkor, valóban szerencsétlen helyzet, hogy míg Magyarországon a kormány anyagilag támogatja az utánpótlás fejlesztését - például adókedvezményekkel - addig a kanadai rendszer a privát szférába tartozik.
Nem nevezném „szerencsétlennek”, hiszen Önök számára működik, csak a külföldiek szorulnak ki belőle, főleg a szegényebb régiókban.
Igen, de ezen is igyekszünk azért segíteni. Küldünk oktatókat, edzőket külföldre, én magam is voltam errefelé, illetve Oroszországban is. Hívunk magunkhoz Kanadába is szakembereket innen, többek között azért, hogy a mi játékosaink is megtapasztalhassanak egy olyan látásmódot, amely eltér attól, ahogyan mi Kanadában oktatunk. Van egy tavaszi programunk is, amely nem olyan drága, mintha valaki Észak-Amerikába utazna egy teljes edzőtábori ciklusra, vagy akár egy egész tanévre. Ennek alkalmával egy hétre jönnek, velünk edzenek és egy teljes hétvégén keresztül mérkőzéseket játszanak, megnézhetik a várost, a nagy jégcsarnokokat és a hokis áruházakat – magukba szívhatnak egy kicsit a valódi, Észak-Amerikai hokis életérzésből. A szülők általában az Egyesült Államokba vagy Kanadába küldenék edzőtáborba a gyerekeiket, de mindig mondom, hogy itt is jó táborok vannak, csak a résztvevők képzettségi szintje tér el esetleg. A szülők teljes napokat szeretnének, de ilyen nem igazán van, a legjobb játékosok is csak napi két órát vannak jégen és másfelet edzenek szárazon. A nyár során ráadásul az erőnléti felkészülésen van a hangsúly, jóval kevesebb a jeges foglalkozás és több a száraz edzés. Április és május a legideálisabb egy ilyen látogatásra.
Ahhoz, hogy valaki Kanadába mehessen tanulni és edzeni, milyen követelményeknek kell megfelelni?
A felvételhez látnunk kell az eddigi eredményeiket, hogy mit tanultak eddig és milyen jegyeket szereztek, majd összeállítjuk, mit kell még teljesíteniük ahhoz, hogy itt is érvényes legyen az érettségiük. A mi oktatási minisztériumunk együttműködik az európaiakkal, így nem olyan bonyolult a folyamat. Megnézzük az eddig elvégzett tanulmányokat és a képzettséget figyelembe véve helyezzük a megfelelő osztályba. A mi iskolánk rugalmas, a tanrendünk valószínűleg a legmegfelelőbb az európai diákoknak, ráadásul vannak angol kurzusaink is, amelyek a nulláról indulnak és egészen az egyetemi oktatáshoz szükséges tudásszintig viszik a fiatalokat, hogy letehessék a TOEFL vizsgát. Sok gyerek szeretne magasabb szintre tovább lépni, mint az egyesült államokbeli NCAA, vagy az OHL. Van egy pár junior liga Ontarioban, ahol mindig van európai játékos, ez némileg új tendencia. Remek választás a mi iskolánk, ha az NCAA divízió1 vagy divízió3 a cél, mert tőlünk egyenes az út a megfelelő ligákba, ahonnan oda lehet jutni.
Mi a leggyakoribb, hova kerülnek a Blyth Akadémia által kinevelt játékosok?
Mivel a mi rendszerünk az abszolút legjobbakat vonzza, mint Connor McDavid, a legtöbben az OHL-be lépnek tovább, de van, aki több játéklehetőség reményében inkább az USHL vagy az EJHL fele veszi az irányt, hogy onnan juthasson az NCAA-be, ahova a női csapatunk is megy – ez a legtöbb esetben viszont elsősorban a család közös döntése.
A programmal kapcsolatos további információkkal Magyarországról Királyfalvi Róbert (robert@kiralyfalvi.hu) tud szolgálni.
