Az újpestiek hosszabbításban nyertek a DEAC ellen, így folytatódik a párharc. Az FTC 4-1-re verte a DVTK-t, ezzel már elődöntős.
FTC-Telekom - DVTK Jegesmedvék 4-1 (2-1, 0-0, 2-0)
Sok kiállítással indult a meccs, de az FTC már egyenlő létszám mellett, rögtön a DVTK-s büntetés lejárta után szerzett vezetés, Kóger révén. Két percen belül Kulmala duplázta meg az előnyt, de Seto fórból szépített.
A második harmad rengeteg hazai lehetőséget hozott, de újabb gólt nem, Duschek vezetésével jól tartotta magát a DVTK. Az utolsó harmadban ismét kihasználta a lehetőségeket a Fradi, emberelőnyben Kóger lőtt újabb gólt, majd Tóth fonákemelése is bemet.
A zöld-fehérek így 4-1-es összesítéssel jutottak tovább, és a Gyergyó után második csapatként vannak ott a négy között.
Nyilatkozat
Fodor Szabolcs, vezetőedző, FTC-Telekom: „Nem úgy kezdtük a meccset, ahogy szerettük volna, picit talán lassú volt. De ez valahol érthető is egy olyan meccsen, ahol le lehet zárni a szériát, ez sosem könnyű. Azt mondják, mindig az a legnehezebb meccs, amin le lehet zárni egy sorozatot, ez pedig egy picit látszódott az elején rajtunk. Utána szerencsére tudtunk lőni két gólt az első harmadban, ami kicsit megnyugtatott minket. A második harmadban megint eldönthettük volna a mérkőzést, rengeteg helyzetet dolgoztunk ki öt az ötben, jobbak voltunk az ellenfélnél, többet birtokoltuk a korongot, több helyzetünk volt. A helyzetek viszont megint kimaradtak, volt egy kis déja vu érzés… Bíztunk abban, hogy a harmadik harmadban ezeket a helyzeteket be fogjuk lőni, mert ha nem, az visszafele sülhet el, megbosszulhatja magát. Szerencsére úgy jöttünk ki, hogy a helyzeteket belőttük, abszolút kontrolláltuk a játékot, és úgy gondolom, nem férhet kétség ahhoz, hogy a jobb csapat jutott tovább.”
Tokaji Viktor, vezetőedző, DVTK Jegesmedvék: „Ha nagyon tárgyilagos szeretnék lenni, akkor azt mondanám, megint olyan hibákat követtünk el, amik nem férnek bele ebbe a történetbe. De ha egy kicsit a színfalak mögé nézünk, akkor ezeknek az okát megtalálhatjuk. Nagyon sok sérüléssel, sok viszontagsággal küzdünk folyamatosan, pláne a szezon vége felé. Az, hogy ezek a hibák jönnek, mind a mentális fáradtságra vezethetőek vissza. Rossz döntéseket hozunk koronggal, korong nélkül, rosszul passzolunk, nem jó megoldást választunk. Ezek egy ilyen mérkőzésen, vagy sorozatban nem férnek bele. Négymérkőzéses szériából érkeztünk az ETO ellen, azt is tudjuk, hogy a top két hátvédünk sérült. Menet közben az utolsó ETO elleni mérkőzésen Kevin Wehrsnek elszakadt a külső keresztszalagja, Szirányi Bencének a csuklószalagja nem túl jó. Olyan háttérinformációk ezek, amiket nyilván nem szerettünk volna menet közben megszellőztetni, nehogy emiatt valami hátrány érjen minket. Úgy gondolom, ideig-óráig ezeket tudtuk kezelni, de nyilván ez nagyobb terhet rótt azokra a játékosokra, akik játszottak. Az, hogy a fiataljaink így helyt tudtak állni egy Ferencváros ellen, az példaértékű, ezekkel a tapasztalatokkal ők is és mi is sokkal gazdagabbak lettünk és előrébb vagyunk. Ezt az álmot most nem álmodjuk tovább, bár szerettük volna ezt a mérkőzést is hazavinni, de ettől függetlenül, ha a szezont kellene értékelnem, az a fajta előrelépés, amit tettünk, és az a fejlődés a szezon folyamán, amit elértünk, mindenképpen bizalomkeltő és nagyon örülök neki. Boldog vagyok, hogy egy ilyen csapatot vezettem, mindenki egytől egyig beállt a sorba, csinálta a dolgát. Az, hogy a Ferencvárost elég komoly kihívás elé tudtuk állítani, sok mindent elmond, pláne annak tükrében, hogy ennyi dologgal küzdöttünk a háttérben, nem volt egyszerű. Nyilván hozzátartozik, hogy volt egy remek kapusteljesítményünk, ami meccsben tudott minket tartani, de a többiek is ugyanúgy hozzátették a magukét. Mondhatnám azt, hogy maradéktalanul elégedett vagyok, de az akkor lennék, ha a bajnoki döntőben találkoznánk… De azt hiszem, ez a csapat képes lehet arra, hogy a jövőben előrelépjen, és megfeleljen ennek a kihívásnak.”
UTE–DEAC 2-1 (1-0, 0-1, 0-0, 1-0) - hosszabbítás után
A hazaiaknál Benk, Robichaud és Csergő után Rajna sem játszhatott, a kapusnak agyrázkódása volt, helyette Márkus kezdett. A vendégek Turcotte-ra nem számíthattak. Óvatos játék jellemezte az első harmadot, végül Németh önzetlen passzát Suter lőtte be. A DEAC elveszítette csapatkapitányát, Bertát a második felvonásban. Az egyenlítés így is összejött, Mazzag távolról volt eredményes.
Nem hozott gólt a harmadik harmad, így jöhetett az első gólig tartó ráadás, amelynek elején Gőzt állították ki. Virág Csaba vezetőedző időt kért, és az emberelőnyben Nemes talált be a 63. percben.
Az UTE így életben maradt, a párharc 3-2-es debreceni vezetésről pénteken folytatódik.
Virág Csaba, vezetőedző, UTE: „Nem szoktam soha kertelni, meg szoktam mondani a frankót. Az első két harmadban ahogy játszottunk, az kritikán aluli volt. Nagyon feltűnő volt, hogy nem akarunk kikapni, de nekünk nyerni kell, és ez a két dolog nagyon sokban különbözik egymástól. Az első két harmadban nem volt meg bennünk az a győztes mentalitás, ami a harmadikban és a hosszabbításban már jelentkezett. Nem szoktam külön kiemelni játékosokat, de Márkus Levi komoly tartást adott nekünk hátul, illetve a fiatal junior srácok is nagyon jó teljesítményt nyújtottak, úgyhogy előttük le a kalappal. Nagyon kellett nekünk a győzelem, ez önbizalmat és erőt ad ahhoz, hogy behúzzuk a következőt. Köszönjük a buzdítást az újpesti szurkolóknak, kellett, hogy átsegítsenek minket a holtpontokon. Szeretnénk, ha vasárnap is tudnánk hazai pályán játszani - ehhez a péntekit be kell húznunk - és reméljük, hogy akkor még ennél is többen kijönnek.
György József, vezetőedző, DEAC: „Ezúttal a párharc korábbi meccseivel ellentétben csak 20 percen át tudtunk komoly nyomást gyakorolni az ellenfélre, így azt kell mondjam, hogy megérdemelten nyert az Újpest, gratulálunk. Berta Ákos kiesését nyilvánvalóan megéreztük. Annyit tudunk róla, hogy a szeme nem sérült meg, pedig eléggé be volt dagadva. Összevarrták az arcát és a száját, ehhez képest jól van. A végeredmény miatt nincs dráma, tudtuk, hogy egy jó csapat ellen játszunk, talán ezt a meccset nem vettük elég komolyan. Ezt megbeszéljük, pénteken pedig folytatjuk tovább.”
