A 2014–15-ös idény első felnőtt összetartására majd' hatvanas játékoskeretet állított össze a Rich Chernomaz. A játékosok nagy számáról, a vezérelvekről és a kibővített háttérstábról is beszélgettünk a szövetségi kapitánnyal.
Milyen elvek mentén hirdetett felnőtt keretet a mostani IIHF-hétre?
Valószínűleg nincsen hatvan, válogatott-szintű játékosunk, de ha nem is nézzük meg őket, akkor biztosan nem találunk olyanokat, akik mégis megfelelnének. Mielőtt kijelöltük volna a keretet, egyeztettünk a klubedzőkkel, világossá tettük számukra, hogy számítunk a véleményükre, a hozzájárulásukra, méghozzá nem csak időszakosan, hanem folyamatosan. Természetesen a bő, majd a szűkített keret kijelölése már a mi feladatunk, de a beajánlott játékosok kilencven százalékát meghívtuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott esemény, most éppenséggel a Négy Nemzet Torna-keretébe is bekerülnek, csakis annyit, hogy mint mindenki más, ezek a játékosok is megkapják az esélyt. Természetesen a kipróbált, világbajnokságokon járt alapembereinknek nagyobb a mozgástere – a légiósoknak például a programegyeztetésnél –, de ez számukra sem jelenti azt, hogy automatikus a helyük a csapatban.
Másfél hónap múlva U20-as világbajnokságot rendezünk, tavasszal pedig U18-ast, mennyire látszik egyértelműnek az átmenet az utánpótlás-programból a felnőttekhez?
Szeretnénk versenyhelyzetet teremteni a felnőtteknél, ami nem lehetséges, ha mindig ugyanazt a harminc embert hívjuk meg, és ez nem is egészséges a fejlődés szempontjából. Azt is figyelembe kell venni, és mi ezt tettük, hogy amit Glen Williamson és stábja végez az U18-as és U16-os csapatokkal, annak folytatása kell, hogy legyen. Akik ezen korosztályokból feljebb lépnek, kiöregednek, azok nyilván az U20-as csapatba kerülhetnek át, onnan viszont már nem egyértelmű a továbblépés a felnőttekhez, hiszen ott nincsen korhatár, azaz több a számításba vehető játékos, a meccskeret viszont ugyanakkora. Mi azonban nem szeretnénk, ha az utánpótlás-programokból kikerült játékosok elkallódnának, ezért is kívánjuk megnézni, mire képesek a mi legmagasabb szintünkön. Emiatt csináljuk most azt hétfőn és kedden, hogy három részre osztjuk a keretet és mindenki játszik mindenkivel, összesen hatszor negyven percet.
Nemcsak a játékoskeret, hanem a háttérstáb is kibővült, ennek mi az oka?
Az egyik szempont, hogy a stábunk tagjai előbb-utóbb visszavonulnak, és akkor szükségünk lesz utánpótlásra, az ő kinevelésüket pedig nem kezdhetjük el akkor, amikor már élesben kell majd dolgozniuk. Egy másik szempont, hogy Iminek és Rudinak például elkél a segítség, mert elképesztő mennyiségű munkát végeznek. Tavasszal, a világbajnokság idején az is előfordult, hogy Rudi betegen dolgozott, és hatalmas kockázatot vállaltunk azzal, hogy közvetlen munkatárs nélkül utazott velünk Dél-Koreába. Hála istennek, nem történt baja, de azért is növeltük a stáb méretét, hogy nekik is könnyebb legyen és ezáltal a csapatnak is. Ez a fejlődés útja. A harmadik szempont pedig, hogy az új emberek új ötleteket hozhatnak, ezért hívtuk meg például a Kanadai Jégkorong Szövetség felszerelés-menedzserét, Robin McDonaldot, aki a vasárnapi előadása után még két napot velünk tölt, mielőtt csatlakozik a kanadai válogatotthoz. Ezekkel a fejlesztésekkel nemcsak a jégen, hanem azon kívül is javulhat a teljesítményünk minden szegmensben.
A FÉRFI FELNŐTT VÁLOGATOTT STÁBJA
Szövetségi kapitány: Rich Chernomaz
Segédedzők: Majoross Gergely, Diego Scandella, Sille Tamás
Kapusedző: Gary Clark
Erőnléti edző: Puskás Sándor
GM: Nagy Attila
Csapatvezető: Imre Lajos
Orvos: Majzik Ernő, Tóth-Bagi Zoltán
Gyúró: Bagonya Imre, Sashalmi Tamás
Felszerelés-menedzser: Kéri Rudolf, Nagy Patrik (+Robin MacDonald)
Fotó: Mudra László
