A Luleával megnyertétek a Champions Cupot a Metropolitan Riveters ellen. Mi volt a siker kulcsa?
Nagyon jó volt megmérettetni magunkat egy amerikai csapat ellen, izgalmas és tanulságos is volt egyben. A siker kulcsa talán az önbizalom meg az akarat volt. Csütörtökön játszottunk egy barátságos meccset ellenük, amin kikaptunk 4-2 re. Azon a találkozón nem volt meg a fegyelem és az alázat, de szombaton egy teljesen új csapatként léptünk a jégre, noha a hazai pálya is az ellenfélnek kedvezett. Kisebb pályán játszottunk, és még néhány szabály eltért az Európában megszokottól.
Mennyire vagy elégedett a saját játékoddal?
Elégedett vagyok, főleg a barátságos meccsen játszottam. Mivel a szombati találkozó nagyon szoros volt a végéig, és sok kiállítás volt, így nem jutott annyi játékidő.
Mekkora ünneplést csaptatok?
Csak kisebbet, vacsora meg iszogatás volt, de másnap repültünk vissza, úgyhogy visszafogottan viselkedtünk. A reptéren sok szurkoló várt minket szeretettel haza.
Az első trófea megvan a szezonban, és a bajnokságban is veretlenül álltok. Mik a további célok?
Az, hogy minden meccsen érezzük jól magunkat, és persze, hogy minél többet megnyerjünk.
Ez már az ötödik idényed Svédországban, és a negyedik a Luleában. Hogy látod, miben fejlődtél legtöbbet ezen idő alatt?
Fejben sokat fejlődtem, türelmesebb vagyok és nagyobb lett az akaraterőm, meg persze taktikai szempontból is sokat tanulok.
Mi az, ami legjobban tetszik Svédországban, és mi az, ami leginkább hiányzik otthonról?
Imádom a csapatomat, mindenki kijön egymással, kedvesek a lányok. Szeretem a várost is, az emberek kedvesek és már olyan érzés, mintha ez lenne az otthonom. Ami a leginkább hiányzik, az a családom és a barátok, akik pótolhatatlanok. Meg a magyar ételek és ízek is hiányoznak.
Novemberben a válogatott itthoni tornán vesz részt, már a jövő áprilisi, budapesti vb jegyében. Hogy látod a csapat esélyeit, kik lesznek a legnagyobb riválisok?
Igen, már nagyon várom a válogatott eseményeket. Szerintem nehéz megmondani, kik lesznek a nehéz ellenfelek, ez a csoport mindig szoros meccseket játszik egymással és szinte bárkinek van esélye a feljutásra. Szerintem a norvégok és a dánok a nagy riválisok. Utóbbi csapatnak a mi klubedzőnk lesz a szövetségi kapitánya, úgyhogy ellenük mindenképpen nyernünk kell.
