A magyar U19-es válogatott kilenc gólt kapott az amerikai U17-es csapattól a vasárnapi szezonnyitó edzőmeccsen. Ladányi Balázs és a játékosok szerint is összehasonlíthatatlan a két hokikultúra, ezzel együtt tanulság, hogy nagyobb fókusz és férfiasabb játék kell az első pillanattól kezdve a nálunk minőségibb keretek ellen.
A szlovákiai öt nemzet tornára utazó amerikai U17-es válogatott 9-0-ra nyerte meg a találkozót a Vasas Jégcentrumban a „hibrid” magyar keret ellen. A mieink ebben az összeállításban nem szerepeltek korábban, a 2005-ös születésű játékosok ugyanis most nem kaphattak lehetőséget.
Ladányi Balázs szövetségi edző szerint nem lehet megróni a játékosokat bizonyos alapfeltételek miatt, de egy kicsivel határozottabb játék más eredményt hozott volna.
„Az eredményjelző nem hazudik, de nem feltétlenül az eredménnyel kell, hogy problémánk legyen, sokkal inkább azzal, ahogyan az kialakult. A hoki egy férfias sportág, így férfiasabban is kell tudni játszani. Összehasonlíthatatlan a két keret, annak ellenére, hogy jórészt mi két évvel idősebb játékosokkal álltunk ki: sajnos ekkora a különbség képzettségben, a hokikultúrában, amivel nem tudunk mit kezdeni. Tavaly a kanadaiak ellen sikerült szorosan tartani a meccset, nem szórtak meg minket, ha egy kicsivel tovább kihúzzuk az elején, talán más eredmény születik. Ismétlem, nem azzal volt a baj, hogy kaptunk ötöt az elején, hanem azzal, hogy az öt gólból három egyforma volt, nem tanultunk a hibánkból, emellett adtunk egy szólópasszt, amit természetesen be is lőttek. Nem lehet senkit megróni azért, mert ez az eredmény született, de jobb lett volna, ha nem adjuk meg nekik a lehetőségeket, jobban meg kellett volna dolgoztatni őket.”
„A tavalyi kanadai U18-as csapatból tíz játékos kelt el a draft első körében, nagyon meg lennék lepve, ha ebből az amerikai keretből ne történne meg ugyanez, ha majd odakerülnek ezek a játékosok. Náluk óriási a versenyhelyzet, minden nap meg kell küzdenie ezeknek a fiataloknak azért, hogy bekerüljenek egy ilyen csapatba. Idehaza a játékosmennyiség és a kultúra miatt ez nem adatik meg. Azok, akik itt vannak a magyar válogatottban, a klubjaikban a legjobb játékosok, nincsenek rákényszerítve a versenyre, nem fogják őket alacsonyabb ligákba ledobni. Helyük van a csapatban, nagyobb erőbedobás nélkül. Ezért a helyzetért persze ők nem hibáztathatók. Abban viszont biztos vagyok, hogy ha a mi srácaink velük edzenének, egyesével, szétszórva észak-amerikai klubokban, akkor ők is ezen a színvonalon jégkorongoznának” – fogalmazott Ladányi Balázs, hozzátéve, hogy sokat elemzik majd ezt a meccset a karlstadi U20-as tornáig függetlenül attól, hogy oda ennek a csapatnak csak egy része utazott el hétfőn.
Ami a főszereplőket illeti! Jöjjön néhány vélemény a srácoktól.
„Számítottunk arra, hogy nagyon nyomni fognak, de nem álltunk készen az elején annyira, amennyire kellett volna” – mondta Franyó Krisztián. – Meg is lett az eredménye ennek, nagyon gyorsan el tudtak húzni tőlünk. Sokkal komolyabb szinten tudnak játszani, látszódik, hogy ott nagyobb a tempó, mint itthon. Technikailag nagyon jól használták az ütőt, a kezüket, nagyon jól tudtak húzogatni, meglepő volt látni, hogy fiatalabban már most ilyen szinten állnak. Szeretném, ha Svédországban a lehető legtöbbet kihoznánk magunkból. A válogatottakat mindenképp szeretnénk megverni a karlstadi tornán, hogy egy alapot adjunk magunknak a decemberi világbajnokságra.”
„Tudtuk, hogy kemény ellenfél lesz az amerikai csapat, az első harmadban kicsit megleptek minket, nagyon ránk jöttek, nem volt meg teljesen nálunk a fókusz és ezt ki tudták használni” – fogalmazott Horváth Alex, akit a meccs legjobb magyar játékosának választottak. – A második harmadban felvettük a kesztyűt, az egy egygólos harmad volt, nekünk is megvoltak a helyzeteink, amiket legközelebb be kell lőni. Jó tanulópénz volt nekünk ez az este, de egyúttal egy jó élmény is. Én így fogtam fel, és amennyire tudtunk, igyekeztünk megnehezíteni a dolgukat. De tényleg nagyon gyorsak, és skillben nagyon rendben vannak.”
„Ez komoly volt, hatalmas tempókülönbséggel jöttek” – mondta Mayer Marcell. – Ami szembetűnő, hogy mindegyik játékosuk ugyanolyan volt, nem úgy, mint nálunk, ahol azért mindenki más karakter. Ugyanúgy jöttek, ugyanúgy húzták, ugyanúgy küzdöttek kivétel nélkül. Más kultúrából jöttek, de próbáltuk felvenni velük a versenyt. Az elejln meg voltunk szeppenve, nem jött ki a lépés, a végén azért az emberelőnyöknél voltak lehetőségeink, és próbáltunk egyszerűbben is játszani. Egyszerűen nagyon jók voltak, de személy szerint a szívemet, lelkemet kitettem, amikor lehetőséget kaptam, mindig erre törekszem. Nagyon jó érzés volt ennyi ember előtt játszani, küzdeni, ütőt törni, örülök, hogy itt lehettem. Most hazamegyek, pihenek egyet, megnézem a meccset, kielemzem. Ilyenkor még friss az élmény, nagyjából tudom, mi mikor történt, visszanézem, kivideózom. Van vagy 500 videóm a ’Kedvencek’ között. Ez is ott lesz.”
