Idén is megrendezésre került a már nagy hagyományokra visszatekintő házi torna az U14 és U13-as korosztály számára. A MetodiCup újdonságaként a csapatvezetői és a felszerelés menedzseri képzés gyakorlati alkalmazását is bevontuk a torna programjába, így 120 gyerekből állíthattunk össze 6 csapatot, vendégedzőkkel és tanuló lelkes csapatvezetőkkel.
A remek hangulatú tornát hétfőn az U14-es korosztályban és kedden az U13-nál is a zöld színben játszó Bivalyok csapata nyerte. A MetodiCup történetében első alkalommal fordult elő, hogy az elméleti és a fizikai teszten is a torna-győztes csapat teljesített a legjobban, idén történelmet írt ezzel az U14-es Bivalyok együttese. A legjobb kapusoknak járó trófeát a legkevesebb gólt kapott csapat hálóőrei kapták, a Medvék csapatából Gratzl Gellért és Kapin György Bendegúz.
Kedden az U13-asok tornáján a kupát elhódító Bivalyok kapusai, Gere Levente és Oláh Dávid bizonyult a legjobbnak, így mindjárt két trófeával is fotózkodhattak. Ezen a napon a Medvék teljesítettek a legjobban az erőnléti teszten, míg az elméleti kérdésekben a Gepárdok voltak a legélesebbek.
„Az egész csapat nagyon jól érezte magát, csapatmunkával érdemeltük ki a kupát” – mondta Varga Balázs, az U13-as korosztály győztes csapatának kapitánya, aki szerint első két meccsen még szokatlan volt a játék a különböző klubokból érkező társakkal, de aztán nagyon összeszoktak. És hogy miben volt más ez a szezonzáró torna, mint az eddigi korosztályos táborok? „Abban, hogy itt játszhattunk, és sokkal több lehetőség volt megmutatni, hogy mit tudunk.”
Értékelt a Bivalyok U13-as csapatának vezetőedzője, Géczi Gergely is:
„Vendégedzőként voltam ma jelen és nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem. Kitűnő nap volt. Ez volt a második alkalom, hogy lehetőséget kaptam az utánpótlás válogatottak mellett, a szezon korábbi időszakában az U18-as válogatott mellett dolgozhattam még vendégedzőként. Mindkettő rendkívül jó motivációt jelentett, ugyanis nagy élmény találkozni ezekkel a srácokkal és élmény velük dolgozni. Jó látni, hogy válogatott edzőként milyen motivált és tehetséges játékosok kerülhetnek az ember keze alá.”
„Úgy láttam, hogy nem volt szükség különösebb összeszokásra a játékosoknak, mert mindannyian rendelkeznek azokkal a szisztéma alapokkal a fejekben, amelyek szükségesek ahhoz, bárki bárkivel játszani tudjon. Ebben nagyon jó munkát végeznek a klubok.”
Újdonság volt a tornán, hogy mindkét nap mind a hat csapat mellett egy-egy csapatvezető is tevékenykedett, akik az MJSZ képzésében vesznek részt. Géczi Gergely ezzel kapcsolatban is csak pozitívumokat tapasztalt: „Ezek azok a programok, amelyek előre viszik a magyar jégkorongot. Ezúton is szeretném megköszönni csapatvezetőnknek, Cziller Andinak, hogy mindig minden rendelkezésére állt, ami hozzájárult a sikeres szereplésünkhöz” – mondta mosolyogva, majd hozzátette: „Azt gondolom, hogy ezek előremutató programok és szolgálják a magyar hoki érdekét.”
A nemrégiben visszavonult játékostól azt is megkérdeztük természetesen, hogyan látja személyes jövőjét, hol tudja majd kamatoztatni a programban szerzett tapasztalatát. „Egyelőre úgy tűnik, nem edzőként, hanem sportmenedzserként fogok elhelyezkedni. Ettől függetlenül mindenképpen fontos tapasztalat ez is, én is voltam korosztályos válogatott, U16-18 és U20 is és látom azt, hogy ezek a srácok mennyire jó körülmények közt tudnak felkészülni azokhoz az időkhöz képest. Határozottan előrelépés ez a tapasztalat nekem szakmailag, elraktározok minden itt megszerzett tudást is, biztos vagyok benne, hogy hasznát veszem egyszer.”
Beszélgettünk Inglis Mártonnal is, aki a korosztály minden összetartásán részt vett edzőként ebben az évben, mégis új szerepben találta magát a szezonzáró házi tornán. „Tavaly már voltam ezen a kupán, de akkor csapattal voltam én is, most kicsit más volt föntről nézni. Először volt ilyen, hogy scoutolnom kellet a lelátóról a mérkőzések alatt és a játékosokat értékelni egyesével. Megnéztünk hat csapatot, kilenc meccset egy nap alatt. Nagyon jó volt látni, mennyit fejlődtek a gyerekek az év elejétől. A szezonkezdetkor is A-B-C rangsorba állítottuk őket a teljesítményük alapján és volt olyan, aki akkor C minősítést kapott és mostanra felt tudott kerülni az A-ba.”
„Azáltal, hogy ezúttal összevontuk a csapatvezetői képzést a tornával, sokkal gördülékenyebb volt az idei torna. Nekünk, edzőknek tulajdonképpen csak a saját feladatunkkal, a játékosok megfigyelésével kellett foglalkozni. A csapatokkal dolgozó vendégedzőknek is biztosan óriási segítség volt, hogy volt mellettük egy-egy plusz fő, aki segített az ügyes-bajos dolgok megszervezésében és koordinálásában, például hogy a csapat időben érkezzen az ebédhez, bemelegítésre stb.”
Beszéltünk természetesen arról is, hogy az utánpótlás bázis a többszörösére nőtt az elmúlt években, hiszen idén már 120 kishokist invitálhatott a szakmai stáb az U14 és az U13-as korosztályból is a MetodiCup-ra és ez még mindig csak egy része azoknak a játékosoknak, akik a szezon során megfordultak a tehetséggondozó programban. Arról kérdeztük Inglis Mártont, hogyan látja, mi lehet a kulcsa annak, hogy fenntartható legyen ez a fejlődés: „Az alsóbb korosztályokban, szupermini (U8) és miniben (U10) a toborzásnak kellene minél erősebbnek lennie. Az, hogy jégkorong benne van ebben az öt kiemelt sportágban, nagyon nagy reklámot tud biztosítani, ahogy az is, hogy feljutottunk ismét az A-csoportba. Ezáltal egyre több gyerek ismerkedik meg a jégkoronggal, például úgy, hogy a szülei kiviszik egy meccsre, ahol akár bele is tud szeretni a sportágba. Egyre növekszik a csapatok száma, így több és több emberhez jut közel a sportág, ez segít abban, hogy minél több gyerek be tudjon kapcsolódni és meg is tudjon ragadni a jégkorongban. Emellett nyilvánvaló, hogy ez nem egy olcsó sportág, több tízezrekbe kerülhet egy kezdő felszerelés is és ebben is nagyon sokat tud segíteni a TAO, hogy itt maradjanak a gyerekek. Emlékszem, amikor én kezdtem, ha valakinek nem volt pénze megvenni az újabb felszereléseket, különösen az elején, amikor a gyerekek olyan gyorsan kinőttek mindent, azok szépen lassan kikoptak emiatt. Most meg lehetősége van a klubcsapatnak jelentősen tehermentesíteni a szülőket, akár saját felszerelést vásárolni, amelyeket oda tud adni kezdő játékosoknak, ez óriási segítséget jelent.”
