Az EBEL-ben játszó játékosok majdnem fele légiós, a gólok 68%-át ők lövik, átlagban idősebbek és magasabbak honi társaiknál. Az IIHF nemzetközi átigazolásokról szóló tanulmányából szemezgettünk.
Az IIHF és a CIES (Sporttudományok Nemzetközi Központja) készített egy tanulmányt a nemzetközi átigazolásokról (International Transfer Study). Öt régióban összesen 20 ligára fókuszál az írás, a MOL Liga nem szerepel benne, a régióból a cseh, szlovák és lengyel extraligák, illetve a KHL adatait dolgozták fel. Ezen kívül többek között az EBEL, NHL, kanadai ligák, a DEL, az északi országok bajnokságai, a nagyobb nyugati bajnokságok, és az Ázsia Liga került bele a felmérésbe. Értelemszerűen az minősül légiósnak, aki más országban játszik, mint ahol született és felnőtt. A teljes tanulmányt angol nyelven letölthetik a cikk csatolmányából, alább egy összefoglalót közlünk. A kutatás 2013-ban készült, az aktuális szezont így már nem vették figyelembe a készítők, tehát néhány információ már lehet, hogy nem állja meg a helyét.
Bár a MOL Liga nem lett megvizsgálva, az EBEL is érint minket a Sapa Fehérvár AV19 révén, így az összegzés előtt vessünk az eredményeikre egy pillantást! Az Erste Bank jégkorong liga a vizsgált bajnokságok közül 2011-12-re a hatodik helyre jött fel a nemzetközi átigazolásokat tekintve, míg 2001-02-ben még csak a 13. helyen volt. A bajnokságban 2001-ben még csak 13 légiós játszott, és 6 hokist adtak más ligáknak, ez a szám 2006-ra 29-re és 18-ra változott, 2011-re pedig 54-re és 42-re. Ez is remekül mutatja az EBEL fejlődését az elmúlt években. A ligát külföldi klubért elhagyó játékosok átlagéletkora is nőtt az elmúlt időszakban, 27.30-ról 28.81 évre.
A 2001-től 2011-ig vizsgált időszakban megnézték azt is, milyen a kanadai játékosok importja és exportja közötti szakadék az egyes ligákban, ezt az EBEL vezeti +17 igazolt kanadaival. A legszínesebb palettán is ők mozognak, ami a játékosok számát illeti, 23 játékosnyi a különbség a legkevesebb és legtöbb embert foglalkoztatottak között (27: Dornbirn, 50: Salzburg). Az EBEL-ben a legöregebb átlagéletkorral a Sapa Fehérvár AV19 rendelkezik. A ligában az átlag magasság 182.8 cm, a Sapa Fehérvár AV19 a második helyen áll 184.5 cm-el.
Az EBEL 49.4%-át alkotják légiósok, ezzel az eredménnyel második a listán Nagy-Britannia mögött. Posztok szerint vizsgálva kiegyenlített a helyzet, nagyjából egyenlő három részre oszlik a külföldi kapusok, hátvédek és csatárok száma. A bajnokságban a pontok 68%-át a légiósok góljai teszik ki. Ez a szám a Fehérvárnál 57.6%. A legtöbb más nemzetből érkező játékos, aki az EBEL-ben játszik, kanadai (115), amerikai (34) vagy szlovák (11). Nagy különbség figyelhető meg az életkorok megoszlásában: míg a nemzeti játékosok átlagosan 23.8, a légiósok 28.2 évesek. Ők a magasabbak is, átlagosan 1,6 cm-el.
Az elmúlt évtizedben 36%-al nőtt a nemzetközi átigazolások száma a jégkorongban. A 2011-12-es szezonban 599 légióst igazoltak összesen a vizsgált ligák. Az élen a KHL jár, amely az említett évadban 31 fővel többet fogadott, mint ahányat adott a többi ligának. A másik oldalon a csehek állnak (-63 játékos), akiktől az előző szezonban 30 játékos ment át a KHL-be, és csupán öt tért vissza.
Az NHL importált és exportált játékosainak száma között a 2001-02-es évadban még a mezőny legnagyobb szakadéka tátongott (+23), ám 2010-11-re ez a második legnegatívabbra változott. (-20) Ez arra az utóbbi időkben megfigyelhető trendre utal, miszerint a 16-18 éves európai tehetségeket először kanadai junior csapatok igazolják, és csak onnan jutnak a legjobbak az NHL-be. A KHL fejlődése is látszik, hiszen most már az észak-amerikai profiligával versengenek – főleg a 27 év fölötti játékosokért.
A nemzetközileg igazolt játékosok általában elég tapasztaltak (átlagosan 27 évesek), bár az összes mozgás egynegyedét a 22 éven aluliak teszik ki. Ez utóbbi adat a 2006-07-es szezonban csupán 17% volt. A három vizsgált kanadai juniorligába (WHL, OHL, QMJHL) a legtöbb játékost Csehország (40), és Oroszország (20) adja.
A 2012-13-as szezonban összesen 8831 játékos játszott a vizsgált 279 klubtól, ami csapatonként átlagosan 31.7 sportolót jelent. Ennek a számnak 24.5%-át teszik ki a légiósok. A legnagyobb légiós csoport 739 játékossal a kanadai, ezzel a ligákban játszó összes külföldi játékos 34.2%-át adják. Öt másik ország van, amely száznál több hokist exportál: USA, Csehország, Svédország, Szlovákia és Finnország. Összesen 28 nemzet képviseli magát a légiósok között.
A keretek 24.5%-ban vannak külföldiek, akik a gólok 32.7%-át szerzik a csapatoknál. Egyedül Csehországban kisebb az utóbbi szám. A légiósok átlagosan 0.57 pontot szereznek egy meccsen, szemben a hazaiak 0.32 pontjával. Emellett a más nemzetekből érkezőknek több kiállítása is van, és átlagosan három évvel idősebbek hazai társaiknál. Ez azt jelenti, hogy a légiós szerep még mindig kitüntetett az egyes együtteseknél.
A legtöbb idegen nemzetiségű játékos Nagy-Britanniában játszik (54.9%), majd Ausztria (49.4%), Németország (48.9%) következik, a legkevesebben pedig (a kanadai juniorligákat nem számolva) Csehországba (16.5%), Szlovákiába (17.2%) és Finnországba (21.6%) igazolnak.
Érdekesség, hogy az előző szezonbeli lockout idején 202 játékos jött Európába játszani, ebből a KHL-be 42-en igazoltak, a finnekhez 29-en, Svájcba 24-en, Csehországba 23-an. Az EBEL-be 16-an érkeztek.
A tanulmányban szereplő játékosok átlagéletkora 26.4 év. A legöregebb átlagéletkorú játékosokból álló ligákat Németország DEL-je vezeti (27.8 év), a legfiatalabbat pedig a dán szuperliga (23.4 év). A játékosok magassága átlagban 183.1 cm, a legmagasabbak az NHL-esek (185.8 cm), a legalacsonyabbak pedig az Ázsia Liga sportolói (177.9 cm).
