Mike Vernonnal beszélgettünk

2013.09.17. 18:44 |
Kétszeres Stanley-kupa győztes egykori kapussztár volt a vendégünk

  

Szerda délután utánpótlás-játékosokkal találkozik majd Káposztásmegyeren, mit mond majd a fiataloknak?

Ha megvan bennük a lelkesedés, hogy profik legyenek, csinálják, ha nem annyira, akkor foglalkozzanak mással, de mindenképpen tanuljanak. Az én fiaim is jégkorongoznak, de mindennél jobban szeretném, ha sokáig tanulnának. Én abban hiszek, hogy a jégkorong, de általában a csapatsportok jók az egyénnek, az élethez szükséges képességek megszerzéséhez. Én imádtam jégkorongozni, amikor négyéves voltam, máris mentem ki a jégre és csak játszottam. A gyerekek ma sokkal több mindennel foglalkozhatnak, például a videójátékokkal. Nekem egy sem volt. Tévécsatornából volt három-négy, hokiközvetítés csak szombaton, most heti négyszer közvetítenek és a számítógéppel is jégkorongozhatsz. Én a szabadban játszottam, a maiak X-Box-szal. Pedig fontos a sport, mindenkinek jót tesz.

Inkább az üzleti életben tevékenykedik, nem a jégkorongban, örül, hogy kicsit visszatérhet a jégre?

Persze, megmutatok majd néhány dolgot, és beszélgetünk. A srácaimmal néha felmegyek a jégre, de a mamutot már nem veszem fel, most is a vadászcuccommal van tele a bőröndöm. A hobbim a golf – volt, mert ma már inkább a gyereknevelés az!

Járt korábban Magyarországon?

Nem. Moszkvában jártam, azt hiszem, 1980-ban a junior világbajnokságon. A Calgaryval is túráztunk Európában, jártam Csehországban és Németországban is, de itt még nem.

Mit gondol, elmosódnak a határok a játékstílusokat illetően is?

A pályaméret különbözik, de amióta az európaiak az NHL-ben játszanak, egyre kisebb a különbség. És mindenki egyre ügyesebb, nagyobb a nyomás, ezért törekszik mindenki a tökéletességre. A felszereléseket tekintve is megváltoztak a dolgok, de a jó irányba. Manapság minden könnyebb, erősebb, mégis jobban véd.  Az is segít, ha nagy vagy, mint a maiak, de ez még nem minden. Tiéd lehet a világ leglátványosabb stílusa is, de ha nincs meg benned az elhivatottság, akkor mindegy. Mindig is figyeltem a többieket és én is egész jó lettem.

Mi a legnagyobb probléma a kapuból nézve?

Ha takarják a kilátást. Általánosságban azt mondtam, ha látom a korongot, a lövések 90 százalékát megfogom, ez rendben van. De meccsenként öt-hét láthatatlan lövés van, ami vagy a kapuban végzi a – vagy ha szerencséd van, akkor mellémegy. A kapusokból egyébként általában jó edző válik, hiszen egész pályafutásuk során tanulmányozhatják a kapuból, mit kéne csinálnia a védelemnek meg a csatársornak. Persze, egy trénernek motiválnia is kell, de a kapusoknak, ami a szívükön, az a szájukon.

Mit tanácsolna az olyan fejlődő hokinemzetnek, mint a magyar?

Azt, hogy teljes játékosokat neveljen. Ne csak támadó vagy védekező játékosokat, hanem olyanokat, akik mindkét irányban jók. Ha nem vagy ilyen, az NHL-be vagy olimpiára nem jutsz el. Ha megadod nekik a lehetőséget, meg fognak lepni! A hoki kiváló sport, és habár Magyarország kicsi, tudom, a célnak ugyanannak kell lennie, mint Finn- vagy Svédországban: játékosokat adni az NHL-be és olimpiákon szerepelni.

Fotó: Mudra László

Gyerehokizni

Válogatott termékek

Erste Liga TV