Tíz évig volt fejlesztési igazgató az IIHF-nél, amely révén Magyarországra is eljutott - és idővel a Magyar Jégkorong szövetség utánpótlás-mentoredzője lett. Ezen a hétvégén Darryl Eassonnel beszélgettünk.
Az IIHF alkalmazásában került Magyarországra, miként oszlik meg a nemzetközi szövetségnek és a hazánkban végzett munkája?
Másfél-két éve közölte az IIHF, hogy megváltoztatná az addigi szerződésemet és csupán részmunkaidőben alkalmazna, majd tavaly júniusban arra jutott, hogy nem tudja folytatni a munkaviszonyom. Így már csak minimális munkát végzek az IIHF-nek, a fő munkaadóm jelenleg a Magyar Jégkorong Szövetség, ezért a munkám fókusza is megváltozott az MJSZ javára. Néhány projekten még mindig dolgozom az IIHF-nek, például a nemrégiben megrendezett Girls’ Hockey Dayen is. Emellett különböző nemzeti szövetségekkel is kapcsolatban vagyok, akiknek besegítek a munkában, Koreában dolgoztam egy hónapot augusztusban az ottani edzői programon.
Továbbra is Zürichben él, ám egyre több időt tölt Magyarországon, mi a feladata a Magyar Jégkorong Szövetség utánpótlás-mentoredzőjeként?
Két-három hetet töltök itt havonta. Az előző szezonban időt szántunk arra, hogy feltérképezzük az edzők munkáját: elsősorban az edzésekre koncentráltunk, megfigyeltük és elemeztük, mi történik az edzéseken. Idén ezt bővítjük és több mérkőzésre is kilátogatunk, ahol megfigyeljük az edzőket mérkőzésszituációban is. Többek közt arra figyelünk, mit tesznek, hogyan reagálnak, amikor a játékosaik különböző szituációkban vannak, és hogy mit tesznek át az edzésekből a mérkőzésekbe.
A másik dolog, amivel foglalkozunk idén, a kluboknak tartott kurzusok és előadások lesznek. Régiónként látogatjuk meg őket, a helyi klubedzőkkel közösen dolgozunk a jeges edzéseken és beszélünk a száraz felkészítésről is, próbálunk majd tippeket, ötleteket adni. Ugyanakkor a toborzásra is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen néhány egyesületnek komoly gondot okoz játékosokat találni. Időt kívánunk szánni tehát arra, hogy a toborzásban segítsünk, amelyre az IIHF által kidolgozott program is rendelkezésre áll, ezt vetjük majd össze a Magyarországon már alkalmazott módszerekkel.
Ezek szerint tehát folyamatosan járja az országot, hogy minden egyesülethez személyesen eljusson?
Pontosan. Ebben megkönnyíti a munkámat, hogy jó néhány klub budapesti székhelyű, így nem okoz gondot egy nap akár több mérkőzésen is részt venni. Az előző idényben is sikerült mindenkihez eljutni, és könnyebb visszamenni úgy, hogy ismernek. Általában egymáshoz közeli városokat látogatok meg, ahol egy-két napot töltök el. Debrecenben és Miskolcon egymás utáni napokon voltam, az olyan távolabb eső városokban, mint például Szeged, általában eltöltök egy éjszakát és csak utána indulok tovább. Legtöbbször egyedül utazom a vidéki helyszínekre is, de sok segítséget kapok az ismeretségek révén. Ugyanakkor dolgozunk a Learn To Play-programon is, amelynek a következő képzési időpontja épp novemberben van, akkor Orgovány Isti is csatlakozik hozzám Székesfehérvárról.
Mely korosztályokkal foglalkozik legfőképpen?
Az U18 alatt tulajdonképpen mindegyikkel. De még az U20-as korosztállyal is, bár az egy kicsit különválik, hiszen ott az edzői munka már a minőségi játékosok képzéséről és az utánpótlásból a felnőtt mezőnybe való átlépésre való felkészítéséről szól. Az én munkám alapvetően a kezdők képzésén alapszik, az alapok megtanításának módszertanán, és kiterjed a teljes képzési rendszer kialakítására. Ez bizonyos szempontokból nem áll jól, más esetekben viszont remek és még tovább javul – ez az, amitől Magyarország jégkorongja folyamatosan fejlődik.
Mik a kitűzött feladatok erre a szezonra?
A program kialakítása folyamatos, de annyi biztos, hogy két-három hetet töltök majd itt havonta, a fennmaradó időben pedig visszamegyek Zürichbe, hiszen van egy lányom, akit látnom is kellene néha… Terveim szerint november első felében töltök majd otthon egy hetet vele, ám utána egészen karácsonyig Magyarországon leszek.
Említette az egyetemi edzőképzést, felmerült már ennek átalakítása is? Van lehetőség együttműködésre az önállósult Magyar Testnevelési Egyetemmel?
A legfontosabb, hogy fejlesszük az edzőképzési programunkat annak érdekében, hogy minél hatékonyabbá váljon a magyar jégkorong számára. Ez jelenleg az egyetemi képzésen alapszik, amit szeretnénk sokkal inkább sportág specifikussá tenni. A Learn To Play-programtól kezdve minden licenszhosszabbítás alkalmával több, a jégkorongedzői feladatok ellátásához kapcsolódó előadást tartunk a nemzetközileg elérhető legújabb információk felhasználásával, hiszen ez a sport gyors ütemben fejlődik és tartanunk kell a lépést. Emellett az ismeretek helyi környezetbe való átültetéseként további kiegészítő előadásokat, képzéseket is tartanánk a klubok szintjén olyan témákról, mint például a „bench management” vagy a toborzás. Ezeket persze mind annak tükrében, amit az alapképzésben fontosnak tartunk, figyelembe véve az egyedi problémákat, hiányosságokat. Jelenleg ezeket az állapotokat térképezem fel.
Igen, ismerem Gábort [Géczi Gábor, a TF tanára, a jégkorongsport felelőse az intézményben, az MJSZ Edzői Bizottságának korábbi vezetője] és megadta az elérhetőségeit, mert szeretné, ha részt vennék a képzésben. Ez mindenképpen olyan terület, ahol ki szeretnénk alakítani egy sportág specifikus részt. A már képzettséggel rendelkezők között tudásbeli hiányosságokat véltünk felfedezni egyes ismeretekben. Konzultáltam erről Fekti Istvánnal [az Edzői Bizottság elnöke] is, hogy miként lehetne jobban rálátni az egyetemen zajló edzőképzésre. Többi külföldi egyetemen saját képzési területként van jelen a jégkorong, és tetszik, hogy itt is igyekszik kézben tartani az intézmény, viszont sokkal szerteágazóbb sportági ismeretekkel rendelkező szakemberekre van szükségünk az A- vagy B-licenszet szerzők között.
Az állami támogatásnak is köszönhetően Magyarország vezetőnek számíthat a hivatásos edzők számát tekintve, hiszen Észak-Amerikában és több más jégkorong-nagyhatalomnak számító országban sem találunk ennyit az arányokat tekintve, mivel ezekben az országokban az önkéntes edzők száma meghatározó. Természetesen ez a gazdasági különbségekből is adódik, mégis úgy gondolom, ezzel a helyzettel élve a lehető legjobb edzőket kell képeznünk, akik egyre jobb képzést tudnak biztosítani jégkorongozóinknak. Ez szerencsés helyzet, ugyanakkor felelősséggel is jár. A fejlődés érdekében egyre többet és többet kell elvárnunk az edzőinktől, ehhez pedig nekünk is többet kell hozzáadni a képzésükhöz.
Az elmúlt évben megváltoztattuk a Learn To Play-programot, az A-licensz-hosszabbító vizsgát és változások vannak folyamatban a B-licensz esetében is, ehhez csatlakozik következő lépésben az egyetemi jégkorongedzői képzés átalakítása is. A felsőoktatási képzésben jelen lévő problémák nem az egyetem hibájából adódnak, legalábbis nem teljesen. Összeírtunk egy listát arról, hogy min kellene változtatni, ehhez kapcsolódik néhány program, amin dolgozom, amelyekkel még jobb edzőket képezhetünk, mert a végén a felelősség minket terhel. Örömmel látjuk, hogy néhány szakember már megértette, az egyetemi végzettség megszerzése csak a kezdet és folyamatosan képeznie kell magát. Ebbe az irányba szeretnénk még jobban elmozdulni.
ELŐZŐ HETI OLVASMÁNY:
