A 44 éves Sille Tamás a kispadon – az U20-as válogatottal Szlovéniában túrázó Rich Chernomaz helyett –, az összesen 41 éves Varga Arnold és Nemes Benjámin a jégen mutatkozott be a magyar válogatottban a Négy Nemzet Torna első estéjén. A két volános fiatalember a negyedik sorban kapott helyet, de előttük is akadt új arc, hiszen a második sorban a szintén újonc, kanadai-magyar Tyler Metcalfe rohamozta a lengyelek kapuját Mihály Árpád és Vas János mellett.
Az első harmadban viszont Sofron István és Ladányi Balázs egymásra találásának lehettünk szemtanúi. Az elmúlt években a Sapa Fehérvár AV19 színeiben az EBEL-csapatok életét megkeserítő páros tagjai klubszinten már lassan egy éve külön utakon járnak, de még mindig ugyanúgy érzik egymást, mint korábban.
Csakis a lengyel kapuson, Przemyslaw Odrobnyt múlt, hogy nem érett már az első harmadban góllá a Sofi-Godó együttműködés, amely a tavaszi világbajnokság után a válogatottól visszavonult Szélig Viktor helyébe csapatkapitányként lépő Bartalis Istvánnal egészült ki.
A folytatásban is a mieink voltak aktívabbak, emberelőnyben a „hátvéd” Mihállyal kiegészített ötös rohamozott, a vezető gól azonban csak nem akart megszületni. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, a vendégek kerültek előnybe Pawel Dronia kontrazáró jól helyezett felső sarkosával, így az utolsó harmadra fordulva a lengyelek vezettek. A magyar válogatott gyorsabb volt, szebb támadásokat vezetett, a gól azonban hiányzott, mégis 19:21 volt a kapura lövési arány, így nem volt annyira meglepő a vendég előny.
Az idő múlásával aztán egyre feszültebbek lettek a játékosok, előbb Kovács Csaba akadt össze Adam Baginskivel, majd Gőz Balázs ugyanígy Mikolaj Lopuskival, ezért keveset játszottak öt az öt ellen a csapatok. Három perccel a vége előtt Rafal Dutkát már egyedül küldték ki kettő plusz két percre, ami egy utolsó nagy sanszot jelentett a magyar válogatott számára.
És gólt!
Az 59. percben megejtett időkérést követően Sille Tamás lehívta Hetényi Zoltánt, így a magyar válogatott hat a négy ellen támadhatott, és nyolc másodperc alatt ki is használta a lehetőséget: a Mihály Árpád lövése után kipattanó korongot Bartalis István pofozta közelről a kapuba, így 58:35-nél kiegyenlítettünk!
Aztán a hosszabbításban kivédekeztük a Gőz kiállítása miatti emberhátrányt, hogy a szétlövésben hét rossz próbálkozás után betaláló Mihály Árpád révén a győzelmet is megszerezzük!
Vélemények
Mihály Árpád: „Szinte mindenki lőhetett volna a szétlövésben, nagyon nehéz döntés volt. Rám nézett Sille Tomi, megkérdezte, hogy érzem magam, én mondtam, hogy jól. Éreztem, hogy be fog menni. Amikor Fehérváron még több büntetőt lőttem, akkor dolgoztam ki, hogy megyek a jobb szélen, nézem a kötényt, megvárom, hogy lemenjen a kapus, és belövöm a válla fölé. Ezt persze csak azzal a kapussal tudom megcsinálni, aki nem ismer. Hetényi Zoli edzésen már egyszer sem megy le, nyújtózkodik…”
Hetényi Zoltán: „Jó volt ismét védeni, és külön öröm, hogy jól is ment. Szombaton játszunk a székely válogatottal, akkor nem én védek, ezzel nem árulok el titkot. Abban is bízom, hogy a hétvége során Sevi is játszik majd, mert remek kapus. Az álmom egyelőre nem vált valóra, Peti ezúttal nem játszhatott. De kiváló szezonja van, remélem februárban vagy majd áprilisban ez is összejön.
Kovács Csaba: „Ha valaki rácsban játszik, állandóan fent van a botja, kevésbé figyeli, hogy korrektül ütközzön. Az illető már több csapattárammal összeakadt és én is kaptam tőle egyet, úgy éreztem, valamit tennem kell, hogy a csapatot is feldobjam egyúttal. Nem játszottunk igazán jól, bőven van még ebben a csapatban, csiszolódnunk kell. A védekezésben el kell még sajátítanunk néhány elemet, és akkor a támadás is jobban megy majd, többet kell kapura lőnünk. Godóval mi kaptuk meg az A-betűt, edzői döntés volt, hogy Isti legyen a C-s. Ennek pedagógia szerepe lehetett, de nem az számít, hogy ki a C-betűs: ha valaki tud tenni a csapatért, mindegy, van-e rajta betű vagy sem.”
MME Négy Nemzet Torna, 1. nap
Magyarország–Lengyelország 2–1
Ukrajna–Románia 6–1
Fotó: Mudra László (MJSZ)
