A Magyar Távirati Iroda Sportszerkesztőségének felkérésére a hazai szövetségek 1964 óta minden esztendőben eldöntik, kik sportágukban az év legjobbjai. Idén a jégkorongsportban Sofron István, Huszák Alexandra, a görhokiban pedig Feil Arnold kapta meg a kitüntető címet.
Úgy illik, hogy az esztendő utolsó napján kicsit elemezgessünk és értékeljük az évet - következzenek tehát a legjobbak: kezdésként Sofron István.
A székesfehérvári szurkolók egyik kedvence akkor mutatkozott be a Volánban, amikor a Fejér megyei alakulat belevágott a magyar hoki történetének egyik legnagyobb kalandjába és elindult az osztrák bajnokságban.
Ahogy az Ördögök, úgy Sofi is „belenőtt” a pontvadászatba, hiszen első szezonjában 5 (2+3), a másodikban már 14 (5+9), a harmadikban 26 (11+15), a negyedikben 42 (23+19), a legutóbbi évadban pedig már 59 (34+25) pontot termelt. A 2011/2012-es bajnokságban pedig gólkirály lett a 34 szerzett góljával – és el is értünk az idei évhez.
Egy-egy ilyen mozdulatot gyakran követ az EBEL-ben gólöröm is
(fotó: Soós Attila, www.albavolanhockey.hu)
Amikor arra kértük Sofront, hogy értékelje az évet, amitől nemsokára búcsút veszünk, akkor természetesen kitért erre a sikerre is.
- 2012-be természetesen a tavalyi szezon is beletartozik, ami jól sikerült, csak azt sajnálom, hogy nem sikerült a rájátszásban továbbjutnunk a Ljubljana ellen, ez eléggé fájó pont – utalt a csatár a negyeddöntőbeli kiesésre. – Aztán a világbajnokság sem úgy sikerült, ahogy terveztük. Nem volt nagy csalódás, mert mégiscsak harmadikak lettünk, de több volt a csapatban.
 |
|
Immár a válogatott meghatározó embereként (fotó: Mudra László - MJSZ) |
A világbajnoki átszervezést követően ez volt ugyanis az első év, amikor nem két azonos erősségű csoportban küzdöttek a Divízió I-es csapatok az A-csoportos világbajnokság két helyéért, hanem a felső- és alsóházra bontott osztály jobbik hatosa kapta a két helyet. Ezt a kettőt meg „vitte” is Ausztria és Szlovénia.
A magyar válogatott parádés kezdés után (Japán kiütése és egy heroikus győzelem Ukrajna ellen) beleszaladt a késbe – előbb a házigazdák, majd a sógorok vertek minket. Igaz, hogy a körbeverésnek köszönhetően bronzéremmel zártak Sofronék, ám a britektől elszenvedett vereség a zárónapon kicsit mindenki gyomrát megülte.
- A nyaram elég mozgalmas volt, hiszen próbajátékon voltam, ami nem sikerült, majd elindult az új szezon. Az olimpiai selejtezőt nem úgy terveztük, ahogy történt, de összességében próbálom azt játszani, amit tavaly és úgy érzem, hogy egész jól megy idén is. Mindent összevetve kicsit vegyesek az érzelmeim 2012-vel kapcsolatosan, sok pozitív élménnyel és kisebb kudarcokkal, de összességében nagyon pozitív év volt ez.
Mint azt már az bevezetőben is említettük, az EBEL-statisztikákra pillantva látható Sofron folyamatos fejlődése – mégis megkértük, hogy értékelje ő is önmagát, hogy Sofron István milyen változásokat lát Sofron Istvánon.
- Egyre rutinosabb az ember, 17-18 éves fejjel nem is nagyon tudja ezt még felfogni, annak idején én sem értettem még dolgokat. Csomó olyan dolog van, amit most már átlátok. Az ember folyamatosan lenyugszik, és már tudja, mik a fontos dolgok. Most is, de egészen biztosan így lesz majd öt év múlva is, ha akkor tekintek vissza, máshogy fogom látni. Remélem, hogy még fejlődni fogok. Szeretnék még eredményesebben játszani. Idén sokat fejlődtem, bekerültem egy jó sorba és jól ment a játék is.
És hogy mit kíván önmagának és a magyar jégkorongnak 2012 legjobbja 2013-ra?
- Legyünk sikeresek a bajnokságban, majd jön egy nagyon fontos világbajnokság, aminek hazai pályán, remélem, feljutás lesz a vége. És én személy szerint is elég nagy feladat előtt állok, hiszen lejár a szerződésem és úgy néz ki, vannak lehetőségek továbblépni. Azt még nem tudom, hogy melyik bajnokságba, melyik országba, de szeretnék valahol külföldön megpróbálni egy újabb szintet lépni.
2013-ban is nyújthat majd a csatár a Papp László Sportarénában - áprilisban világbajnokság vár a csapatra
(fotó: Mudra László - MJSZ)
