A magyar férfi felnőttválogatott megérkezett a világbajnokság helyszínére, de amíg a csapat a Tüskecsarnokban készült, mi éppen ott, illetve vonalas- és mobiltelefonon, skype-on, facetime-on és galambpostával beszéltünk az ellenfeleink szakvezetőivel. Bemutatósorozatunk következő darabja az Egyesült Államokról szól.
Az ötödik ellenfelünk Oroszországban az Amerikai Egyesült Államok lesz, amely szintén nyert már olimpiai és világbajnoki, meg világkupa-érmeket, tavaly például bronzot.
Ebben az évben a New Jersey Devils vezetőedzője, John Hynes a szövetségi kapitány, és a tavalyi főnök, Todd Richards a másodedzője. Ahogy az amerikaiaknál szokás, nagy volt a fluktuáció, a jelenleg még csak 20-as keretből mindössze hárman jártak 2015-ben Csehországban. Miként az északi szomszéd Kanadának, úgy Amerikának is köti a kezét a Stanley-kupa-rájátszás, amely éppen csúcsrajár, úgyhogy egyre több és több egyetemista került be a vb-csapatokba. Négy éve egy volt, aztán három, tavaly már öt, idén legalább hat, akik közük Austin Matthews híre a legjobb. Róla is mesélt a GM, Jim Johansson.
Idén mi volna Amerika célja a világbajnokságon?
Nyilván az aranyérem, de ehhez az kell előbb, hogy jókor kerüljön a csapat csúcsformába. Be kell jutni a negyeddöntőbe, és az egyenes kieséses szakaszban kell a legjobban hokizni. Folyamatosan szükséges javulni és továbblépni, aztán, ha minden jól megy, az aranyéremért is csatázhatunk. Ám nem lehet nagyon előre tekinteni, mert addig sok lépést meg kell tenni még.
Miben és mennyire más az amerikai hozzáállás a vb-hez?
Orosz-, Svéd- vagy Finnország máshogy közelít a vb-hez, mert ezen nemzeteknek májusban a vba legfontosabb – ugyanígy a magyar drukkerek is fel lesznek pörögve, hogy a vb-n láthatják a csapatukat. Az Államokban az NHL-rájátszás a legfontosabb, hogy az ottani klubok miként teljesítenek, és a vb másodlagos. Ebből a szempontból tehát van különbség, ellenben azoknak, akik szeretnének vb-zni, ez kiváló tapasztalat.
A válogatásnál mit hangsúlyoztak?
Ez nehéz ügy. Először meg kell néznünk, ki elérhető, meglesünk mindenki NHL-est, hogy kiesett-e a csapata, akarnak-e jönni a válogatotthoz, egészségesek-e, tehát nagyon sok múlik a játékosokon. Az utóbbi években nagyon fiatal csapataink voltak, és szerintem ez így lesz a jövőben is. Másodsorban igyekszünk kihasználni a fiatalok éhségét, amit próbálunk vegyíteni az NHL-veteránok tapasztalatával.
Miért választja a szakvezetőség inkább az NCAA egyik játékosát egy európai légióssal szemben?
Ez érdekes kérdés, de a lényeg az, hogy igyekszünk úgy válogatni az embereket és összeállítani a csapatot, hogy a lehető legnagyobb esélye legyen a sikerre, például a University of Michiganből három csatárt is elhozunk, akik együtt játszottak egész idényben. Szeretnénk, ha ezt a támadópotenciáljukat átemelnék a válogatotthoz. Most nagyobb és erősebb ellenfelekkel néznek majd szembe, de szerintünk készen állnak a feladatra.
Mekkora segítség, hogy Austin Matthews ugyanakkor Svájcban játszott a tengerentúli juniorligák helyett? Például felnőttekkel készülhetett, méghozzá a nagyobb jégfelületen.
Bizonyos tekintetben segít, hiszen keveset dolgozhatunk együtt a vb előtt. Számára az a légióséve legnagyobb haszna, hogy olyan részletekkel gazdagíthatta a játékát, amilyennel korábban nem. Hasonló példa Jack Eichel, aki tavaly csak a vb alatt sokat fejlődött attól, hogy felnőttekkel harcolt, miután az NCAA-ben végignyomta az évadot. Hasonlóra számítok Austinnal is.
Számít, hogy szeptemberben világkupa is lesz?
Számunkra a két torna különböző programokat jelent, de néhányan még eljöhettek volna, hogy jobban megmutassák magukat, viszont más utat választottak. Lehet, hogy végül nem lesz nagy hatása a világkupa-keretre, de én azt gondolom, hogy aki eljön a világbajnokságra, a vk-hoz is közelebb kerülhet.
Mit tudnak az amerikai játékosok Magyarországról és miként készülnek ellenünk?
Nemcsak Magyarországra, hanem az összes kisebb hokinemzetre igaz, hogy hatalmas büszkeség dolgozik a játékosaiban, meg akarják mutatni, hogy mit tudnak, mindegy, hogy velünk vagy Oroszországgal játszanak, felkészülnek és motiváltak lesznek. Egy ilyen rendezvényen senkit sem szabad könnyedén venni. Szerintem a mieink tudják, hogy a kisebb csapatok a bentmaradásért küzdenek, ezért veszélyes ellenfelek.
A MAGYAR KERET
Kapusok (3): HETÉNYI Zoltán, RAJNA Miklós (Fehérvár AV19), VAY Ádám (Debreceni HK)
Bekkek (8): DUDÁS Jesse, SAGERT Kalvin, (DVTK), GARÁT Zsombor, MESTYÁN István, STIPSICZ Bence (MAC), SZIRÁNYI Bence, WEHRS Kevin (Fehérvár), VAS Márton (Fassa, olasz)
Csatárok (14): BANHAM Frank, BARTALIS István, BENK András, KOVÁCS Csaba, KÓGER Dániel, NAGY Gergő, SARAUER Andrew (Fehérvár), ERDÉLY Csanád (Sioux Falls, amerikai), GALLÓ Vilmos (Linköping, svéd), MAGOSI Bálint (Briancon, francia), NAGY Krisztián, (MAC), SEBŐK Balázs (KalPa, finn), SOFRON István (Klagenfurt osztrák), VAS János (Slavia Praha, cseh)
A STÁB
Szövetségi kapitány: Rich Chernomaz
Edző: Majoross Gergely, Diego Scandella, Sille Tamás, Tokaji Viktor
Kapusedző: Gary Clark
Erőnléti edző: Puskás Sándor
GM: Nagy Attila
Csapatvezető: Imre Lajos
Orvos: Majzik Ernő
Fizioterapeuta: Bagonya Imre, Sashalmi Tamás
Felszerelés-menedzser: Nagy József, Tornyi Gábor
Világbajnokság, Oroszország, B-csoport (Szentpétervár)
Május 7. szombat, 12.15 (11.15): Szlovákia–MAGYARORSZÁG
Május 8. vasárnap, 12.15 (11.15): MAGYARORSZÁG–Kanada
Május 10. kedd, 20.15 (19.15): MAGYARORSZÁG–Franciaország
Május 11. szerda, 20.15 (19.15): Finnország–MAGYARORSZÁG
Május 13., péntek, 16.15 (15.15): Egyesült Államok–MAGYARORSZÁG
Május 14. szombat, 16.15 (15.15): MAGYARORSZÁG–Fehéroroszország
Május 16. hétfő, 20.15 (19.15): Németország–MAGYARORSZÁG
(Zárójelben a magyar időpontok.)
Fotó: Mudra László, IIHF
