A mindkét kapu előtt határozottabb FTC egy újabb remek kapusteljesítménnyel megtámogatva elvette a gyergyóiak pályaelőnyét, és 1-0-ra vezet a négy nyertig tartó fináléban.
A gyergyóiaknál továbbra sem volt az elődöntőben megsérülő Sárpátki, az ő helyén ismét DiDiomete kezdett a második támadótrióban, a kapuban pedig természetesen Rinne. Fodor Szabolcs az elődöntőben már jól bevált sorösszetételben küldte jégre csapatát, a vasak előtt Arany foglalta el megszolgált helyét.
Látványos audiovizuális és pirotechnikai show után vette kezdetét az idei Erste Liga-döntő a csordultig telt gyergyószentmiklósi jégcsarnokban, a városban uralkodó komoly hokiláz közepette. Ennek ellenére a vendégek kezdtek élesebben, előbb egy semleges harmadban lefülelt passz, majd egy megpattanó ferencvárosi lövés után kellet védenie Rinnének. A harmadik perc legvégén azonban már ő sem tudott segíteni: Kulmala vitte be a pakkot nagy lendülettel a támadóharmadba, otthagyta Nagy Gergőnek, ő meg a harmadik hullámban érkező Marvának, a finn bekk nagyon felvarrta honfitársának (0-1). A bekapott gól után éledezni kezdtek a gyergyóiak, előbb az első sor, majd Sylvestre veszélyeztetett, aztán egy emberelőnnyel is megpróbálkozhattak, de a Fradi fegyelmezett védekezése szinte teljesen megfojtotta a székelyek idén jellemző kreatív, kombinatív és gólveszélyes támadójátékát. Ráadásul Marvának nagy napja volt, 16 perc elteltével megduplázta saját és csapata góljai számát: megint a csapatkapitány tette neki vissza, a finn pedig ezúttal messziről, egészen a kék vonalról tüzelve mattolta Rinnét erős és jól helyezett lövésével (0-2). A hazaiak próbáltak menni előre, de a játékuk ezúttal inkább tűnt erőlködősnek, hiányzott belőlük a megszokott magabiztosság és könnyedség. A 18. percben emberhátrányba is került a GYHK, s bár egy ízben így is veszélyeztetett, ebben a két percben és a játékrész végén összességében a harmadik ferencvárosi találathoz voltunk sokkal közelebb.
A középső etap is komoly vendégsansszal kezdődött, három az egyben szaladtak el a zöld-fehérek, Sointu lőtte végül el, Rinnének kellett megőriznie a 0-2-t. Két perccel később azonban Kärmeniemit küldték ki két percre, Sylvestre pedig egy korongszerzés után büntetett, klasszisát sokadszorra megvillantva nagyon magabiztosan fejezte be a ziccerét, az egyik védjegyének számító fonákmozdulattal (1-2). Felélénkült a meccs, előbb egy Vincze lövésre és kipattanóra nem érkezett ismétlés, majd válaszul nagy ferencvárosi helyzetben vágódott mellé a pakk. Fokozatosan átvette az irányítást a Gyergyó, Aranynak egyre többször kellett dolgoznia, de magabiztosan hárította az aranysisakos Orban és társai próbálkozásait. A játékrész utolsó negyedében a balszélen üresen érkező Tóth Adriánt találta meg a korong, a ferencvárosi játékosnak kiszorított helyzetből kellett végül ellőnie, Rinne jól zárt a rövidnél. A második szünet előtt nem sokkal Imre Patrik kínálta meg Aranyt, ebből sem lett gól, majd a harmadvégi tűzijáték során Szigeti és Orbán helyzete is kimaradt.
A második harmad képe alapján érett a gyergyói egyenlítés, de a ferencvárosi hátsó alakzat Arany vezérletével bírta a nyomást – így tett a záró harmadra fordulván is. A játékrész elején Hrabal és DiDiomete akadt össze egy kapu előtti szituációt követően egy páros kiállításért cserébe. Négy a négy ellen Haaranen veszélyes lövésébe Kärmeniemi tudta beletenni az ütőjét, a másik oldalon Seregély megpattanója okozott némi riadalmat, de összességében sokkal veszélyesebben játszotta meg ezt a két percet a GYHK. Az erdélyiek lendületét a 47. percben DiDiomete felesleges szabálytalansága törte meg, a ferencvárosi fórban Kärmeniemi lőtt hátulról, a kapu előtt Betteridge ért bele, a brit támadónak volt kontaktja Rinnével, de úgy tűnt, a kéken kívül – videózás után helybenhagyták a találatot (1-3). Az egyenlítés helyett megérkező harmadik vendégtalálat hideg zuhanyként érhette a gyergyószentmiklósiakat, támadásaikban nem volt meg az átütő erő. Az 54. percben azonban megpróbálkozhattak egy emberelőnnyel, ezt már nem lehetett kibírni: Sylvestre futószalagon érkező lövései még nem találtak célt, ám a kiegészülés előtt nem sokkal tüzelés helyett csak ijesztett, így adott remek lőtt passzt Bodónak, akinek csak bele kellett érnie a jobb kapuvasnál (2-3). Az utolsó öt percben mindent egy lapra feltéve rohamozott a GYHK, amely kapusát is lehozta, ám csak nagy helyzetekig jutott az ismét komoly védekezőmunkát jégre tevő zöldek ellen.
Az eredmény így már nem változott, a mindkét kapu előtt határozottabb FTC egy újabb remek kapusteljesítménnyel megtámogatva (Arany végül majd’ 95%-kal zárt) elvette a gyergyóiak pályaelőnyét, és 1-0-ra vezet a négy nyertig tartó fináléban. Folytatás kedd este ugyanitt, ugyanekkor.
Nyilatkozat
Szilassy Zoltán, vezetőedző, GYHK: "Úgy kezdtük a meccset, mintha közönségkorcsolyázáson lennénk, botrányos volt. Ha nem tudjuk, hogy ez egy döntő első meccse, akkor se a hangulata, se a játék minősége nem mondta volna. Mást vártam küzdelmi szinten, gyengén kezdtünk, a Ferencváros pedig élt ezzel a lehetőséggel. Ki kell lépni az eufóriából, szép dolog, hogy bejutottunk a döntőbe, de ez nem elég el kell felejteni. Alakítottunk ki helyzeteket, de igazságtalan lett volna, ha mi visszajövünk ebbe a meccsbe ma este."
Fodor Szabolcs, vezetőedző, FTC-Telekom: „Eléggé izzadtságszagú meccs volt, nem biztos, hogy mindig a szép hoki dominált, de általában ez a döntőkben előfordul. Mindkét csapatnál érződött ez a hét meccses sorozat, és emiatt picit lassan indult a mérkőzés, de utána mindkét oldalon jól beleálltak. Azt szeretnénk, hogy egy meccsen hatvan percig küzdjünk, ezt sikerült kivitelezni, és szerencsére ez elég volt ma az egygólos győzelemhez."
