A DVTK és a MAC jutott be az Erste Liga döntőjébe. A budapesti csapat söpréssel búcsúztatta a Brassót, és ennek egyik főszereplője Somogyi Balázs volt, aki hat gólt és három asszisztot jegyzett a párharcban, és valamennyi meccsen betalált. Így az elődöntő legértékesebb játékosa lett.
Remekeltél az elődöntőben. Mi volt ennek a titka?
Nem tudom, mi lehetett az oka, talán az, hogy nagy tétje volt a meccseknek, és át kellett állítani magam erre a hőfokra. A csapaton belül is valami helyrerázódott, helyreállt, tudtuk egymást támogatni, így lehettem én is sikeresebb.
A Brassó ellen söpréssel jutottatok tovább. Mi volt a siker kulcsa?
A Brassó egy erős csapat, de talán elfáradt az Újpest ellen a negyeddöntőben. Kellemetlen csapatról van szó, jó erőt képviselnek, jó úton vannak, de most jobbak voltunk. Fontos volt, hogy a második meccset meg tudtuk fordítani 0-3-ról.
A második meccstől kezdve egy sornyi csatár hiányzott. Hogyan befolyásolta ez a csapatot?
Nem volt jó, hogy kiesett három minőségi játékosunk, de akik korábban nem kaptak akkora szerepet, a harmadik és a negyedik sorban szereplők, előrébb tudtak lépni, és megoldották a feladatot.
Már négyszeres magyar bajnoknak mondhatod magad. Ez a nagy döntős tapasztalat mennyit számíthat?
Ezek kedves emlékek a számomra, és az önbizalmamnak jót tesz, ha rájuk gondolok. Ez egy visszaigazolás, hogy jó úton voltam eddig a karrieremben.
Mit lehet várni a MAC-tól a döntőben?
Hisszük, hogy megnyerhetjük a bajnoki aranyat. Az előző két idényben második volt a csapat, így éhesek vagyunk a sikerre, és most már szeretnénk felemelni a kupát.
