A DEAC vezeti az Erste Ligát, miután biztosan nyert Győrben a Titánok ellen. Jan Dalecky mesterhármast szerzett. A Vasas nem hagyta kibontakozni a Dunaújváros játékát.
Opten Vasas HC–Dunaújvárosi Acélbikák 4–1 (2–1, 2–0, 0–0)
A karácsonyi hokimaraton folytatásán a Vasas már 13 másodperc után előnybe került, az idei második meccsét játszó Kováts talált be. A Dunaújváros is belemelegedett, több akciót vezetett, mégis a hazaiak növelték a különbséget Schmál révén. A vendégek a harmad végén szépítettek, Török remek mozdulattal talált be.
Az első emberelőny alatt a DAB közel járt az egyenlítéshez is, de a kapuvas segített az egyébként jól védő Tóthon. Jó iramban játszottak a csapatok, felváltva forogtak veszélyben a kapuk. A következő gólt a Vasas szerezte: Csiki passzába Szabó Zalán ért bele, de a korong végül egy védő korcsolyájáról pattant be – a 19 éves támadó először volt eredményes. A szerencsés gól után két perccel később szépen kijátszott akció végén növelte előnyét a fővárosi gárda, Vesutkin talált be.
Az utolsó harmadban igyekezett a Dunaújváros, ám ismét csak kapuvasig jutott, míg a Vasas a védekezés mellett a támadásokkal is bőven foglalkozott, sok nagy helyzete volt, de újabb gól nem született.
A Vasas három hét alatt másodszor is legyőzte a DAB-ot, egyúttal feljött a hetedik helyre. A piros-kékek hétfőn a MAC HKB ellen folytatják, míg az Acélbikák szerdán az UTE-val játszanak.
Nyilatkozat
Ladányi Balázs, vezetőedző, Vasas: „A legnagyobb hozománya a meccsnek, hogy egy gólon tartottunk egy olyan ellenfelet, amelynek nagyon magas szinten van a támadópotenciálja. A kapusunk nagyon jól védett, ismét, sikerült kihasználnunk a helyzeteinket is. Ettől függetlenül mennünk kell tovább, tovább kell javítani azokat a hibáinkat, amiket nem az ellenfél kényszerít ki. Könnyen eladott korongokra gondolok itt, helyezkedési problémákra. Van mit javítanunk, de nagyon örülök a karácsonyi három pontnak. Ami a holnapi meccset illeti: régen játszottunk a MAC-cal, nagyon az elején, és igazából láttam ugyan több meccsüket és elemeztük is, de mindig nagyban befolyásolja a meccs képét, hogy mi hogyan játszunk. Ott is a pontok megszerzése lesz a fókuszban, mert minden meccsre így megyünk ki.”
Borbás Gergely, másodedző, Dunaújváros: „Élt bennünk a visszavágás vágya, készültünk, nyerni szerettünk volna, ahogy mindegyik meccsen. Az elején dekoncentráltak voltunk, nem vettük fel a tempót, elkéstünk a védekezésnél, két borzalmasan nagy hibából előnybe került az ellenfél. Utána kapartunk, dolgoztunk ki helyzeteket, de nem volt szerencsénk, a meccs eleje megpecsételte a sorsunkat.”
Titánok–DEAC 0–6 (0–2, 0–3, 0–1)
A hazaiknál McNulty, a debrecenieknél Hári nem szerepelt. A DEAC kezdett aktívabban, és egy kapuvas után Vokla, majd Molnár is betalált. A hazaiak fórból sem tudtak igazán veszélyeztetni.
A vendégek továbbra is irányították a meccset, hátrányban is jól védekezték, aztán a 46. percben Dalecky mesterhármasig jutott. Ezt követően egyre több lehet a kiállítás, de az állás nem változott.
A Titánok sorozatban másodszor nem tudtak gólt szerezni, Hetényi a szezonban először jutott el shutoutig. A győzelemmel a DEAC a tabella élére állt.
Idén már egyik csapat sem játszik, de január elsején igen: a Titánok a DAB-bal csapnak össze, a DEAC Újpestre látogat.
Nyilatkozat
Kasper Vuorinen, vezetőedző, Titánok: „Biztosak voltunk benne, hogy felkészültünk, de a DEAC irányított az első perctől kezdve. Megvoltak a lehetőségeink előnyben, de nem tudtunk élni vele. A második harmadban is voltak helyzetek, de egy ilyen jó csapat, mint a DEAC kihasználta a lehetőségeit. Rettentő eredmény ez, gyenge teljesítménnyel. Úgy látom, a probléma inkább mentális, mintsem fizikális. Ha hetente két-három ilyen mérkőzést játszol ezen a szinten, mindegyik mérkőzésen ugyanolyan magas szinten kell teljesíteni.”
Kecskeméti Áron, másodedző, DEAC: „Abból a szempontból örülünk, hogy tegnap kemény mérkőzést játszottunk, ma olyan erőtartalékokat húztunk elő három sorral játszva, ami hozzásegített bennünket a sikerhez. A 6-0 ellenére nem volt ez könnyű mérkőzés, Hetényi Zoltán kiválóan tartott bennünket. Voltak buta kiállítások, amiket nem engedhetünk meg magunknak akkor, ha ilyen rövid paddal játszunk.”
