Az UTE kapusa főszerepet vállalt csapata legutóbbi két győzelméből. A DAB 30, az FTC 34 lövéssel kínálta meg, egy-egy gólt kapott csupán mindkét találkozón, a derbin a shutouttól 19 másodperc választotta el. Interjút kértünk a második játékhét legjobbjától.
Mire gondoltál az FTC ellen az utolsó pillanatban bekapott gólnál?
Nyilván ott a meccs hevében bosszantott, mérges voltam, hogy nem tudtuk kihúzni azt a maradék kevés időt. De utólag, már nyugodtan visszatekintve az eseményekre, azt mondom, túl nagy jelenetősége nincs annak a gólnak. A három pont nem volt veszélyben, ráadásul, ha még az utolsó másodpercben esett gólt is megadják, akkor is mi nyertünk volna. Az egyéni statisztikák legtöbbször másodlagosak, persze nyilván jól esik az embernek, ha nem kap gólt, főleg egy derbin. Mégis, az igazán fontos az, hogy a csapatstatisztikák, a pontok, az előny-hátrány mutatók jók legyenek. Nem hátrányból kaptuk egyébként azt a gólt, szóval emiatt sem kellett bosszankodni.
A végén ettől függetlenül elég jól megjátszotta mindkét bulit a Ferencváros. Kihagyott már a fókusz abban az utolsó percben?
Persze, az ember egy fárasztó meccs végén, a vezetés tudatában akaratlanul is megnyugszik kicsit: végigmelóztuk a hatvan percet, tuti megvan a győzelem, nyilván kihagy a figyelem ilyenkor. Örülnünk kell annak, hogy nem volt jelentősége a gólnak, és annak is, hogy ilyen körülmények között tudjuk megnézni, mit kell legközelebb másként csinálni, javítani, mi kell ahhoz, hogy emberelőnyben ne hozhasson büntetőt a kapura az ellenfél. Jó érzés volt, hogy úgy tudtuk ezt megélni, hogy nem lett belőle nagy baj.
Kívülről úgy tűnt, hogy olyan igazán nagy bravúrt nem kellett bemutatnod. Remekül védtél, de nem voltál annyira „leterhelve”, meglepve. Így láttad?
Voltak azért helyzeteik, de szerintem stabilak voltunk, és ez igaz volt az egész hétvégére. Az első harmadban tök jól ment a játék, a másodikban ránk jöttek, meg kell majd nézni, mit kell igazán javítani ahhoz, hogy végig stabilak legyünk. A hét játékosa díj egy egyéni elismerés, de ehhez kellenek a blokkok, a játékosok helyezkedései, mozgásai, hogy csapatként működjünk együtt. Még a szezon eleje van, teljesen természetes, hogy mi is hullámzó játékot nyújtunk. Egy csomó játékos kicserélődött, új az edző, de nagyon örülünk, hogy ez a hétvége jól jött ki az egész csapatnak. Kétszer nyertünk, kevés gólon tartottuk az ellenfelet, és hát a derbin nyertünk. Ez mindig hazai pályán, a saját szurkolóink előtt a legnagyobb élmény, de idegenben is elég nagy dolog.
Valóban az, 2022 januárja után sikerült ismét idegenben megverni a Ferencvárost. Jobban izgulsz egyébként a derbik előtt?
Nem, egyébként sem vagyok egy izgulós típus, gyerekkorom óta jól kezelem ezeket a helyzeteket. Nem izgulok a meccsek előtt, azt kell csinálni, amit tudok, amit tudunk. Ha idegeskedünk, akkor csak rontunk a helyzeten.
Milyen most ez az új Újpest? Úgy tűnik, a fiatalok még egy szintet léptek előre.
Sokan fiatalok, de azért 20-21-22 éves srácokról van szó, akik pár éve már velünk vannak, velünk edzenek. Nyilván fejlődnek is évről évre, ez ebben a korban elengedhetetlen. Örülünk annak, hogy egyre stabilabbak, van bennük potenciál, próbáljuk őket mindenben segíteni. Megállják a helyüket, itt Újpesten egyébként is cél volt, hogy ne tíz körüli légiósszámmal működjünk, holott erre most meglenne a lehetőség a szabályok szerint. Ha tudnak a fiatalok játszani, és eredményesek is, akkor mindenki jól jár, nagyon örömteli, hogy már pontokkal, gólokkal tudnak nekünk segíteni.
Jason Morgan mit hozott a csapathoz, hogy jössz ki vele?
Rutinos, jó szakember, nemcsak idehaza, hanem Európában is, sok kapcsolata van, sok játékost ismer. Az én pozíciómban kevésbé fontos a személye, de azért meghatározza az én napjaimat is az, amit eltervez. Sok mindent változtattunk, de sok minden van, ami változatlan maradt, a mindennapok azért kicsit másak.
Amennyiben?
Apróságokat is jelent ez, de például azt is, hogy máskor vannak a kondiedzések, van, amikor kicsit hosszabbak a kondik, és a terhelés is kicsit máshogy van elosztva. Mivel fix játéknapok vannak, a rendszer is hamarabb tud beállni, és hamarabb derül az is ki, hogy jól működik-e. Az elmúlt években kicsit kaotikus volt a menetrendünk, össze-vissza játszottunk, most viszont a két fix meccsnappal rendezettebb minden. És így az edző keze munkája is jobban látszik, hisz könnyebben tud felállítani egy rendszert, így sokkal többet és hatékonyabban, kiszámíthatóbban tud segíteni. A szisztematikus munkában ez a versenynaptár nagy segítséget jelent.
Amikor először beszéltünk, jelezted, hogy később keresselek, mert egyetemen vagy. Ez mit jelent a gyakorlatban?
Utolsó évemben vagyok a TF-en, az edzői A-licenszes szakon. Próbálok mindent összeegyeztetni a családdal, a csapattal, az egyetemmel. A fix meccsnapokkal például ez is könnyebb, ez a menetrend segíti azokat az ambiciózus játékosokat, akik tanulnak a jégkorong mellett és kezdik szervezni a civil életüket.
Februárban viszont lesznek majd „plusz” mérkőzések, elvégre külön rájátszás dönt az OB I bajnokáról. Mit szólsz hozzá?
Örülök neki, mert a rájátszás mérkőzések a legélvezetesebbek a jégkorongban. Sokkal jobb lesz ez az időszak így, mintha mondjuk lenne még tíz alapszakasz-meccsünk az Erste Ligában. Az elmúlt években nem nagyon jött össze nekünk a playoff, már most beszélgetünk arról, mit lehetne majd másként csinálni, mit lehetne változtatni. Reméljük, meglesz majd a gyümölcse a munkánknak.
Erdélyi túrára indultok a héten, ráadásul ismerős vezetőedzők csapataival találkoztok, a gyergyói Markus Juurikkala az előző idényben még az UTE-t irányította.
Az elmúlt években sok sikeresen megvívott erdélyi túránk volt, kétszer is előfordult, hogy három győzelemmel utazhattunk haza. A Gyergyó ellen van törleszteni valónk, hiszen a playoffban nem tudtuk megnehezíteni a dolgukat, nem tudtuk felvenni a versenyt velük. Mindenki motivált lesz, és biztos lesznek olyanok is a csapatban, akik mondjuk Markusnak szeretnék megmutatni, hogy a tavalyi szezonban akár nagyobb szerephez, több lehetőséghez is juthattak volna. A motivációval mondjuk eddig sem volt probléma, mindenki szeret jégkorongozni, és arra kell koncentrálni, amit tudunk, ezt kell kitenni a jégre. Csíkszeredában is nagyon szeretek játszani, sok a szurkoló, nagyon jó a hangulat, ezek mindig élvezetes túrák. Kevinnel is dolgoztam a válogatottnál, kíváncsi vagyok, mire leszünk képesek az erős szeredai csapat ellen. Várom a túrát.
