Az UTE a ráadásban győzte le az Erste Liga két tavalyi döntősét, majd 3-0-ra a Gyergyót, így hét ponttal tért haza az erdélyi túráról. A sikerben nagy szerepe volt Rajna Miklósnak: a kapus két gólt kapott 189 perc alatt, 98,3 százalékkal védett, így ő lett az első hét legjobbja.
Rajna Miklós A kapus a 2007-2008-as szezonban debütált profiként a Dunaújvárosban, szülővárosa csapatában, majd a következő idényben a Budapest Starshoz igazolt. Három évet töltött a fővárosi együttesben, a 2009-2010-es szezonban bajnoki címet ünnepelhetett. Egy évre visszatért Újvárosba, aztán 2012-ben Székesfehérvárra költözött. Hat évet töltött az EBEL-ben szereplő Fehérvár AV19 csapatában, majd 2018-ban a MAC Újbudához szerződött, az osztrák ligát a szlovákra cserélte. Innen a DVTK Jegesmedvékhez vezetett az útja, de a 2020-2021-es idény közben kölcsönben az UTE csapatához került, és négy év után szerepelt ismét az Erste Ligában. A válogatott keretének rendszeresen tagja. Hat vb-n, köztük egy A csoportoson szerepelt.
Milyen élményekkel tértél haza az erdélyi túráról?
Mivel az elmúlt években az EBEL-ben és a szlovák bajnokságban védtem, így én tíz év után játszottam újra ilyen túrán. Örülök, hogy ennyire jól sikerült. Csapatként felülmúltuk a saját elvárásainkat is, mert jobb formát mutattunk, mint az előszezon mérkőzésein, és ez egytől egyig mindenkire igaz. De még csak most kezdődött a szezon, próbáljuk tudatosítani magunkban is, hogy ugyanezzel az akaraterővel és elszántsággal kell játszani a továbbiakban is.
Mi volt a jó rajt titka?
Nem pontokban mértük, hanem a játékban - az volt a lényeg fokozatosan fejlődjünk. A legjobbkor állt össze minden, mert az előző két meccsen gyengébbek voltunk. Titok nincs, amióta a válogatott szünet után csatlakozott mindenki a kerethez, folyamatosan dolgoztunk és fejlődő formát mutattunk.
Mindegyik meccsen sok dolgod akadt, de a kapuból melyik tűnt a legnehezebbnek?
Talán a Csíkszereda elleni, mert a sérülések miatt ott voltunk a legkevesebben, és szorosan alakult végig a találkozó, akkor kellett még többen kiadni magunkból. Nem egyszerű három ilyen találkozóval kezdeni a szezont. Az egyéni statisztikában persze a csapatnak és a szerencsének is szerepe van. Aki fogott már ütőt a kezébe, az tudja, hogy ilyen számokat nem lehet negyven meccsen keresztül produkálni. Most összejött minden, jól dolgoztunk, jól védekeztünk.
A Csíkszereda ellen szétlövésben nyert az UTE. Hogyan lehet készülni erre, ha sok új játékos van az ellenfélnél?
Ilyenkor nincs, amiből ki lehet indulni, és leginkább a megérzéseire hallgat az ember, és ez nem csak a büntetőkre igaz. A Gyergyóban több olyan játékos szerepelt, akit már láttunk korábban, jobban ismertünk, de a Brassó és Csíkszereda új igazolásai sötét lónak számítottak, kevésbé tudtuk hogy mire készüljünk. A Csíkszereda ellen annyiból mégis könnyebb volt dolgunk, hogy már játszottak egy meccset előtte, meg tudtuk nézni például az emberelőnyös felállásokat, lehetett elemezni.
Nyilván a túra mellett a győzelmek is segítették a csapatkohézió erősítését.
Augusztusban is sokat foglalkoztunk azzal, hogy az öltözőben jó legyen a hangulat, hogy minél több időt töltsünk együtt, akár a jégpályán kívül is. Amikor megláttuk a sorsolást, hogy rögtön Erdélybe megyünk, utána pedig két idegenbeli meccs vár ránk, akkor azért összenéztünk, hogy jól kezdődik. A kohézió rendben van szerencsére, persze az eredmény is segít benne. Most mindenki elégedett, de fontos, hogy ne higgyük el, hogy mindenkinél jobbak vagyunk, és egy-két meccsen belefér majd kevesebbet nyújtani. Nekünk ugyanezzel az összpontosítással és fegyelemmel kell mindig jégre lépnünk, és akkor a szezon végén olyan helyet fogunk elfoglalni, amivel mindenki elégedett lehet.
Tavaly, miután megérkeztél Újpestre, nagyjából feleztétek a meccseket Duschek Dáviddal. Most fiatal kapusok vannak melletted. Jelent bármiben változást, hogy most te vagy az első számú kapus?
Nem tudom, hogy ez ki van-e mondva így egyáltalán. Azzal tisztában vagyok, hogy tapasztalt játékosnak számítok és elvárják, hogy minél jobban segítsem a csapatot, minél nagyobb tartást adjak, ám ez nem teher, hanem jó értelemben vett kihívás. Amikor az edző azt mondja, hogy én kezdek, akkor igyekszem a legjobb teljesítményt nyújtani.
Pénteken a DVTK ellen folytatja az UTE, aztán jön a derbi. Mit vársz a következő találkozóktól?
Két fontos meccs vár ránk, és szeretnénk a jó formát folytatni. A Miskolc kerete átalakult a nyáron, még kielemezzük őket alaposan. Az FTC magja nem változott, pár légiós kicserélődött, őket még nem ismerjük annyira. Egy derbire persze nem kell plusz motiváció senkinek. Az a cél, hogy a lehető legtöbb pontot gyűjtsük be, és ezt a lendületet, jó sorozatot folytassuk.
Sokak szerint a korábbiaknál is kiegyenlítettebb a bajnokság, egyetértesz ezzel?
Igen, most még több csapat tűnik erősnek. Vannak olyan klubok, ahol az anyagi lehetőségek jobbak, ennek megfelelően is erősítettek, és várhatóan dominálni tudnak, de arra számítok, hogy mindenki képes lesz meglepetéseket okozni és borsot törni a nagyobbak orra alá. Reméljük, hogy mi tudjuk a legtöbbször ezt megtenni.
Gyermeked megszületése milyen plusz energiákat adott?
Hatalmas öröm és büszkeség! Májusban született Márton, és nyáron a száraz felkészülést otthonról végeztem, így az egész nyarat együtt töltöttük. A válogatottal a rigai út volt az első hosszabb távollétem, és kicsit furcsán is éreztem magam, mert addig minden nap együtt voltunk. Még kicsike, nehéz itthon hagyni, de profi játékosok vagyunk, a sportra kell koncentrálni, és jól meg tudtam ezt oldani. Nagy segítség, hogy a nagyszülők a közelben laknak, és segítenek a feleségemnek, én pedig 100 százalékban a hokira fókuszálok, ha nem vagyok velük.
