A ferencvárosiak hosszabbításban verték a DVTK Jegesmedvéket a negyeddöntő hatodik mérkőzésén.
Az ötödik mérkőzéshez képest Fodor Szabolcs számos változtatást eszközölt az összeállításban: Sailio visszatért, s rögtön az első sorban rohamozhatott, a második ötösbe Sointu került Nagy Gergőék mellé, a harmadik sor támadószekcióját pedig a Kreisz-Tóth Adrián-Turbucz trió alkotta. Marva ezúttal Mesikammen bekkpárjává avanzsált, a negyedik csapategységbe Kozma és Galántai mellé Bán, Farkas és Tóth Gergő került. Boros nem öltözött be a hatodik mérkőzésre, míg Arany váltótársa Földes volt az este folyamán. Tokaji Viktor nem változtatott a győztes recepten. A kapukban Arany és Voris kezdtek. A találkozót óvatosabban kezdték a csapatok, egyik fél sem vállalt felesleges kockázatot. Ezt a periódust Bán ziccere zárta le a 6. percben, az FTC fiatal csatára Farkas átadása után tévesztett néhány centit. Felpörögtek az események, több férfias ütközést követően Sointu középre lőtt korongjába Nagy Gergő szúrt bele ösztönösen, a bravúros mozdulat gólt eredményezett a válogatott csapatkapitányának (1-0). A vezetés megszerzése után lendületben maradt a Fradi, Kulmaláék letanyáztak Voris kapuja elé. Az első nagy miskolci lehetőséget a harmad közepén Razumnyak révén jegyezhettük fel, az orosz támadó a nehezén már túljutott, a befejezésbe azonban hiba csúszott. A játékrész végét megnyomta a DVTK, Arany Razumnyak lövése után óriásit hárított. Fodor Szabolcs elveszítette kulcsemberét, Kestilä-t kórházba kellett szállítani egy ütközés következtében – a játékos saját lábán hagyta el a játékteret.
A második etap egy áthúzódó miskolci emberfórral indult, Wehrsék ugyan jól forgattak, de az egalizálás elmaradt. Az életben maradásért küzdöttek a vendégek, Kulesovék mehettek kettő az egyben, Arany a helyén volt. A Jegesmedvék lendületét Skrabov törte meg, a fehérorosz bekk Galántainak osztott ki egy ütközést a vak oldalról, a mozdulatot a játékvezetők végleges kiállítással honorálták. Az ötperces fórt nem tudta kihasználni az FTC, Szirányiék hősiesen védekeztek, sőt, Mattyasovszkynak kis híján az egyenlítés is összejött. A folytatásban Hrabalék egy szimpla fórt is kihasználatlanul hagytak, a miskolci emberhátrányos egység remekül dolgozott.
A 46. minutumban Berdnyikov szerzett tempóelőnyt egy gyönyörű korongátvétellel a kékvonalnál, a rutinos orosz támadó pedig klasszis villanással fejezte be a szólóját (1-1). Az egyenlítés után hatalmas tűzijáték alakult ki Arany ketrece előtt, a zöld-fehérek hálóőre kulcsfontosságú védésekkel segítette ki csapatát. A végén Kulesov botjában maradt a rendes játékidős miskolci győzelem, így következhetett a hosszabbítás.
A túlórában oda-vissza hoki alakult ki, kimaradt egy miskolci emberelőny, aztán a 73. percben Turbucz csent el egy korongot Wehrstől, majd Voris mamutja között a hálóba zúdította a pakkot (2-1).
Mindez azt jelenti, hogy kialakultak az Erste Liga-elődöntős párosítások: a BJAHC az FTC-Telekommal, míg a Gyergyói HK a Corona Brasovval küzd meg a fináléért.
Nyilatkozatok
Fodor Szabolcs, vezetőedző, FTC-Telekom: "Megmondom őszintén, én nem voltam nyugodt, de azért itt a hirtelen halálban, mégis picit nyugodtabb voltam, azt nem tudom, hogy most ez, hogy jött össze. De talán azért, itt látszódott, legalábbis én úgy éreztem belülről, hogy itt nekünk több helyzetünk volt a negyedik harmadban és nem volt akkora baj. De természetesen ez az egész széria nagyon komoly stresszfaktor volt, és ez szépen érződött is rajtunk. De a lényeg az, hogy megérte az egész, mert itt vagyunk az elődöntőben, és egy rendkívül jó csapatot vertünk meg, és mi tudtuk egyedül az Erste Ligában azt a bravúrt elérni, hogy rosszabb helyről bejutottunk a négy közé, mindenhol az esélyes, a papíron esélyesebb csapat jutott tovább. Szóval rendkívül büszke vagyok a srácokra és a közönségre is, már ezt is számtalanszor elmondtuk, és abszolút nem közhely, hanem így van, hogy ez csak együtt sikerülhet, ha így egymásra talál a közönség a csapattal, a csapat ezt meghálálja, mert kúszik-mászik a jégen, és az ilyen győzelmekre lehet jó.”
Tokaji Viktor, vezetőedző, DVTK Jegesmedvék: "Talán azon múlt a mérkőzés, hogy egy hibával többet csináltunk, mint az ellenfelünk, és ez tulajdonképpen a rájátszásunkba került. És azt is mondhatnám, hogy talán egy kicsit a tapasztalatlanságunk is lehet ennek az oka. Nem szeretném egyénre kihegyezni ezt a dolgot, mert igazából csapatként jöttünk ide és csapatként is távozunk. De még egyszer mondom, az a fajta hozzáállás és az a fajta érzelmi töltet, amivel ide belejöttünk, és eljöttünk erre a hatodik mérkőzésre, és eljutottunk a hatodik mérkőzésig, tudtuk, hogy nem lesz könnyű helyzetünk itt a Tüskecsarnokban, mint ahogy az be is bizonyosodott, de az az odaadó játék az, hogy a hat mérkőzésen 100 százalékkal zárt az emberhátrányos alakulatunk, a Ferencváros nulla gólt tudott lőni. Ez azt jelenti, hogy valamit nagyon jól csináltunk ebben a történetben. Azt tudtuk, hogy a góllövő potenciálunk az bizonyos tekintetben erős. Azaz mondhatjuk azt, hogy egy személyre, vagy talán másfélre van kiszabva, és egy góllal azért nehéz mérkőzést nyerni. És ez már másodízben fordult elő a hat mérkőzésből, de én azt gondolom, hogy összességében büszke lehetek a srácokra, büszke lehetek a csapatra, a stábra, amit elértünk ebben a szezonban, és az, hogy tulajdonképpen magyar bajnoki döntőt játszottunk itt hat mérkőzésig, és ilyen-olyan nüanszokon múlott az egész sorozat, és én azt hiszem, hogy minden egyes mérkőzésnél azokon múlott.”
