Csütörtökön délelőtt a Magyar Jégkorong Szövetség megtartotta a stratégiaalkotó munkacsoport anyagának második nyilvános vitáját. A Sportok Házában rendezett eseményen bárki véleményezhette az MJSZ hosszútávú fejlesztési stratégiájának tervezetét.
Such György, a szövetség elnöke az esemény elején elmondta: a munkacsoport minden perspektivikus gondolatot beépít a programba, és megemlítette, hogy az MJSZ honlapján keresztül is érkeztek visszajelzések. A tervezetet Géczi Gábor, a Testnevelési Egyetem docense, a stratégiaalkotó munkacsoport vezetője mutatta be.
Négy hónappal korábban hívta életre Such György elnök a Magyar Jégkorong Szövetség stratégiaalkotó ad-hoc munkacsoportját. Géczy Gábor úgy vélte, fontos, hogy kommunikáció alakuljon ki az MJSZ és a jégkorongtársadalom között. „Ez nem a mi stratégiánk, szeretnénk, hogy az egész jégkorong közösség magáénak érezze” – mondta. „Azért fontos, mert olyan lehetőségek nyílnak meg a hazai hoki számára ebben az időszakban, amelyek hosszú távon akár az olimpiai részvétel elérését is lehetővé teszik.” – tette hozzá.
A fejlesztések egyik alappillérét képezi az Alapszabály módosítása, valamint Szervezeti Működési Szabályzat megalkotása. Utóbbinak része lesz a Jégkorong Akadémia funkcióinak, felépítésének meghatározása annak érdekében, hogy ilyen akadémiák Magyarországon kiépíthetők legyenek.
Nem csak az utánpótlás nevelést kezeli majd kiemelten a szövetség, hanem a női jégkorongot is, ennek érdekében női szakbizottságot fognak létrehozni. Emellett az inline és a szánkós „ice sledge” hokival is komolyabban fognak foglalkozni. Utóbbi szakág szerepel a paralimpia programján is.
Az anyag készítői is felismerték, hogy a marketing és kommunikációs területeknek az eddigieknél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, és a közönség soraiból ezekhez a érkezett a lehtöbb javaslat
Boros Péter kommunikációs igazgató örömmel érzékelte a visszajelzésekből, hogy a szövetség kommunikációs és marketing stratégiája összecseng a közönség igényeivel. „Szerencsére sok esetben nyitott kapukat döngetnek. Az egyetemekkel, az egyetemi sportszövetséggel a kapcsolatfelvétel már folyamatban van. Folyik különböző mobil applikációk fejlesztése, valamint azon mérkőzések online közvetítése, amelyek streamelése nem ütközik jogi akadályba” – fejtette ki. „Vidéken is fontos számunkra a népszerűsítés, ennek érdekében utánpótlás négy nemzet tornákat viszünk például Zalaegerszegre és Kaposvárra” – tette hozzá Géczi Gábor.
Az MJSZ tervezi egy szakmai képző, tervező és ellenőrző szoftver kifejlesztését és azt, hogy legyen olyan sportorvosi adatbázis, amelyhez az MJSZ stábja is hozzáfér. Az infrastruktúra-fejlesztés is erőteljesebb lesz. Egy 5-6000 férőhelyes, budapesti jégcsarnok felépítése mellett szabvány méretű, fedett jégpályákat szeretnének létrehozni megyeszékhelyeken, amelyek testnevelés órák keretei között általános iskolák korcsolyaoktatását is be tudja fogadni. Utánpótlás központok létesítése is része a tervezetnek, valamint hogy a kisebb, 10 000 fő alatti települések is rendelkezzenek majd fedett jégpályával.
A versenyeztetés fejlesztése kapcsán is komolyabb párbeszéd alakult ki a konferencia résztvevői és a stratégiai bizottság között.
A felnőtt férfi válogatott mellett szó esett kétszintes női bajnokság felépítéséről, valamint férfi U25-ös egyetemi bajnokság indításáról. Ez utóbbi esetében a hozzászólások szerint a legnagyobb probléma az egyetemi bürokrácia és a megfelelő pénzügyi háttér hiánya. „Nehéz munka lesz, de nekiállunk, mert muszáj lesz megtenni az első lépéseket” – mondta Géczi Gábor. A klubok utánpótlás csapatai számára U18-as korosztályig hazai bajnokságot szeretne a szövetség létrehozni. „Elég U18-tól nemzetközi porondra terelni a fiatalokat” – tette hozzá.
A válogatottak kapcsán a legfontosabb újítás egy U25-ös olimpiai csapat lenne, amelybe azok kerülnének, akik még túl fiatalok ahhoz, hogy a felnőtt válogatottba bekerüljenek. Egy ilyen csapat létrehozásával a válogatott hetekben a „jövő olimpiai válogatottja” is magas szintű mérkőzések lejátszásán keresztül intenzívebben fejlődhetne.
Az oktatás és fejlesztés területein a szövetség fő feladata a Hosszú Távú Sportolófejlesztési Program (LTAD) jégkorongra való implementációja lesz, amelynek legfontosabb eleme a sportolók megfelelő sportegészségügyi felmérése és speciális, személyre szabott felkészítése már utánpótlás szinten is. Géczi Gábor emellett érintette az edzőképzéssel, játékvezető képzéssel kapcsolatos pontokat is, valamint a sportmenedzsment különböző területeivel foglalkozó személyek képzésének kérdését is (pl. csapatvezető, játékosügynök, létesítményvezető továbbképzések). Míg az MJSZ az edzőképzést a Testnevelési Egyetemmel közösen képzeli el, addig a támogató funkciót ellátók képzését a szövetség teljes mértékben magára vállalná.
A részletes stratégiai tervezetet továbbra is megtalálhatják az MJSZ honlapján, ide kattintva érhetik el és véleményezhetik is.
