Vasárnap kezdődik a Divizió 1/A csoportos jégkorong-világbajnokság a Papp László Budapest Sportarénában, az eseményen a magyar csapattól az az elvárás, hogy az első három hely valamelyikén végezzen - mondta el a Portfolio kérdésére Such György, a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) elnöke. A kiegyenlített mezőnyben a feljutásra is lehet esély, az pedig komoly prémiumot jelentene a válogatott tagjainak. A sportvezető szerint egyébként végre nyíltan kellene beszélni itthon is a sportolók fizetéséről, ebben például szeretnének élen járni a hokisok.
Portfolio: Vasárnap kezdődik a világbajnokság a Budapest Sportarénában. Hogy haladnak az előkészületek a célegyenesben?
Such György: Mindig nagy esemény egy szövetség életében, ha ilyen világméretű rendezvénynek adhat otthont, mindenki igyekszik méltó vb-t rendezni. A legnagyobb problémánk az, hogy az Aréna építésekor nem volt megfelelően felkészítve jeges sportágak rendezésére, ezért a jégkészítés nem olyan egyszerű, főleg ilyen terhelés mellett, amikor naponta van két-három mérkőzés, plusz az edzések. Emiatt van egy kis aggodalom a műszaki kollégákban, de reméljük, hogy sikerül úrrá lenni a problémákon.
Mi lenne a hosszú távú megoldás? Az Aréna fejlesztése vagy egy új saját jégcsarnok Budapesten?
Egyrészt egy olyan csarnok építése, ami az elejétől jégkorongnak épül, másrészt a jelenlegi létesítményben a teljes csövezést ki kellene cserélni, meg talán valamelyest a klímát is át kell alakítani. Úgy tudom, mindkettőre van esély.
Mennyire reális egy új jégcsarnok a fővárosban?
Régóta tervben van egy ilyen építése, javában tartanak előkészületek, de részletekkel sajnos még nem tudok szolgálni.
Jelenleg megyeszékhelyeken és a budapesti - főleg a külső - kerületekben indul egy jégcsarnok-fejlesztési program, de ezektől független az, hogy nagyon hiányzik egy kiemelt létesítmény. A már eldöntött pályaépítési program keretében nagyjából 1000 fős csarnokok épülhetnek, az új nemzeti jégcsarnok viszont a válogatott otthona lehetne, illetve egy-egy nemzetközi kupamérkőzésnek adhatna otthont, így elképzelésünk szerint 5-6 ezer fős befogadóképességre volna szükség.
Milyen költségei, illetve bevételei vannak a budapesti vb-nek? Nyereséges lehet egy ilyen esemény?
Sajnos nem tud nyereséges lenni még a mintegy 160 millió forintos állami támogatás ellenére sem. Ennek részben a magas költségek az okai, részben pedig a bevételi oldalon két alapvető tényező: egyrészt a magyar piac nem bír el önköltségi, azaz magas jegyárakat, másrészt pedig a reklámbevételek túlnyomó része a nemzetközi szövetség, az IIHF médiapartnerénél landol.
A jegyárakkal kapcsolatban folyamatosan egyensúlyozni kell, most azt látjuk, hogy néhány óra alatt elkapkodták a jegyeket a magyar meccsekre, ennek alapján a közgazdászok mondhatják azt, hogy nem volt jó az árazás, és talán igazuk is van.
A költségekre csak egy példát említek: miközben megkapjuk az Emmi úgynevezett ingyenes napjait az Arénában, így is összességében több mint 100 millió forintba fog kerülni a létesítmény használata.
Mennyi a teljes rendezvény költségvetése?
A jegybevételünk már most kétszer akkora, mint a 2013-as vb-n, meghaladja a 120 millió forintot. A teljes költségvetés nagyjából 500 millió forint lehet.
A költségekhez valamennyivel az IIHF is hozzájárul, ami elsősorban a csapatok elszállásolását fedezi. Szerintem az állami támogatással együtt szerény veszteség lehet a végső egyenleg.
A magyar válogatott meccsein kívül mennyire nehéz becsalogatni a nézőket mondjuk egy kazah-szlovén derbire?
Természetesen lényegesen kisebb az érdeklődés a többi meccsre. Jönnek külföldi szurkolók is, mi is próbálunk akár nagy kedvezménnyel becsalogatni nézőket, iskolai csoportokat, sportolókat. Sok múlik egy-egy apróságon is, a szlovénoknál például most lehet, hogy érkezik az egyik legnagyobb NHL-sztár Anze Kopitar miután a Los Angeles Kings kiesett a rájátszásból a tengerentúlon. Amikor elterjedt ez a hír, akkor a szlovén meccsekre rögtön elkezdték venni a jegyeket, hiszen egy ilyen sztárt mindenki meg akar nézni. Persze még nem biztos a részvétele, információink szerint zajlik az egyeztetés a menedzsere és a szlovén szövetség között.
Van arról valamilyen becslésük, hogy egy világbajnokság mennyit hoz a turizmusnak, például hány vendégéjszakát jelent a fővárosban?
Biztos van hatása a turizmusra is, de én nem láttam még ilyen kimutatást. Ha csak azt vesszük, hogy itt van öt csapat legalább 40 emberrel, az máris 200 embert jelent, akik itt vannak egy hétig. Azt még nem tudjuk pontosan, mennyi szurkoló érkezik, nyilván a szlovének, a lengyelek jönnek nagyobb számban, de lesznek például brit fanatikusok is, így összességében tízezer felett lesz a vendégéjszakák száma.
Mi az elvárás most a magyar csapattal szemben?
A szövetségi kapitánnyal szemben a nyilvánosság előtt is megfogalmazott követelmény az, hogy az első háromban kell végezni, azzal együtt is, hogy mindannyian tudjuk, mennyire kiegyenlített a mezőny, és hogy egy-egy meccs eredménye nüanszokon is múlhat.
A prémiumokban is megjelenik ez az elvárás? Mennyi jutalomra számíthat a válogatott, ha ismét sikerül feljutni az A-csoportba?
Magyarországon egyelőre nem szokás a fizetésekről beszélni, és bár én az elmúlt hetekben amellett törtem lándzsát, hogy legyenek nyilvánosak a fizetések, erről egyelőre nem született döntés.
A teljes csapat prémiuma nagyjából 25-60 millió forint között lesz, ha elérik a kitűzött célt, és nyilván a feljutás esetén közelítenek a felső határhoz.
A fizetésekről tényleg nem divat beszélni, viszont Ön tavaly egy interjúban felvetette annak lehetőségét, hogy amerikai mintára itthon is fizetési sapkát határozzanak meg. Ennek milyen volt a fogadtatása a klubok részéről?
Mindenki tudja, hogy különféle okok miatt ez nem megvalósítható. Szerintem jótékony hatása lenne, de ma már az Erste Liga is nyílt nemzetközi bajnokság, ahol vannak osztrák, román csapatok is, így pedig az adózási környezet különbözősége miatt lehetetlen ilyen fizetési sapkát bevezetni.
Akkor ez inkább csak üzenet volt a klubok felé?
A versenyképességnek az tesz jót, ha nem a pénz dönt, hanem meg van határozva a rendelkezésre álló összeg, és onnan kezdve azon múlik a siker, ki milyen szakmai munkát végez.
Ismerve a magyar viszonyokat, lát arra esélyt, hogy tényleg nyilvánosságra lehet majd hozni egyszer a fizetéseket?
Szerintem ez jó lépés lenne. Eleve abszurd, hogy bármelyik sportágban egy külföldi sportoló esetében tudjuk, mennyit keres, de itthon erről nincs semmilyen nyilvános információ.
Én nem tartom teljesen esélytelennek, hogy ez megvalósuljon, ráadásul először a játékosok érdekvédelmi szervezete vetette fel, én remélem, hogy ez megoldható, és nem erőből. Szerintem ezzel mi példát tudnánk mutatni a többi sportág felé is.
Elkezdődött egy generációváltás a válogatottnál. Ez mennyire sikeres Ön szerint?
Szakmai kérdésekbe nem akarok beleszólni, de az látszik, hogy néhány poszton vannak hiányosságaink, de az utánpótlás folyamatosan jön fel. Ahogy erősödik a magyar bajnokság, vagy minél több játékos tud erősebb ligákban játszani, az fogja a válogatott ütőképességét is növelni. Idén a Fehérvár AV19 csak egy lépésre volt attól, hogy bejusson a rájátszásba az EBEL-ben, emellett szerintem az Erste Liga is minden eddiginél erősebb szezonon van túl.
Arról is hallani, hogy két magyar csapat is indulhat a szlovák liga következő szezonjában. Ez szintén jót tehet a válogatottnak?
Három magyar csapat szeretett volna indulni Szlovákiában, az Újpest, a MAC és a Miskolc, végül a szlovákok az utóbbi kettővel kezdték meg a tárgyalásokat a részletekről. Vagyis egyelőre nincs aláírt szerződés, arról sincs információ hivatalosan, hogy az induláshoz szükséges pénzt a csapatok össze tudták-e már szedni.
A modell hasonló lehet, mint a Fehérvár EBEL-szereplésének esetében, hogy az érintett klubok egy második csapatot indítanak a magyar ligában is?
Erről egyelőre nem született elnökségi döntés, de a szakmai bizottság többször tárgyalta a kérdést. Most arrafelé hajlanak az álláspontok, hogy ne legyen kötelező indítani a külföldi bajnokságokban induló kluboknak csapatot az Erste Ligában, vagy legalábbis nem feltétlenül saját néven. Vagyis mi nyitottak vagyunk arra, hogy összefoghassanak csapatok, így akár más városokba is elvigyük a bajnokságot. Győr például közel áll már ahhoz, hogy induljon a magyar bajnokságban, velük például összefoghatna valaki a nemzetközi ligában indulók közül.
Számít arra, hogy további magyar csapatok kacsingatnak majd külföldi ligák felé?
A sport piaca sem elég nagy Magyarországon önmagában, a nemzetköziesedés folyamata zajlik, ezt nem elszenvedni kell, hanem az élére kell állni. Nekünk azon kell dolgozni, hogy a térségben legyen egy olyan top nemzetközi liga, melynek második szintjét jelentenék a nemzeti bajnokságok, ahonnan fel lehetne jutni, illetve fentről ki lehetne esni. Az osztrákok ettől a logikától egyelőre határozottan elzárkóznak, a szlovákok viszont nyitottabbak. Ennek az első pilot-projektje volt a Visegrád-kupa, a következő lépés pedig a két magyar csapat esetleges elindulása lehet a szlovák Tipsport Ligában. A lengyel csapatok is érdeklődést mutatnak, így a későbbiekben tovább bővülhet a részt vevő országok köre. Akkor pedig már az EBEL súlyos lépéskényszerbe kerülhet. Egy-két sikeres év után nem tartom kizártnak, hogy a Fehérvár is elgondolkodik majd a váltáson.
Milyen költségvetésből gazdálkodnak az Erste Liga klubjai?
Csapatonként változó, valahol fél és egymillió euró között.
A sportágban mekkora szerepe van a társasági adókedvezménynek (tao)?
A kedvezmény sportágra gyakorolt hatása tagadhatatlan, a profi csapatok ebből nem részesülnek, az utánpótlásban viszont 80-90 százalék is lehet a tao-források aránya. Mi mindig figyelünk arra, hogy ellenőrizzük ezeknek a felhasználását, hogy ne lehessen trükközni.
A 2017-18-as szezonban mintegy 7,5 milliárd forintnyi támogatást hívtak le az egyesületek, ebből nagyjából 50-60 szervezet részesül.
Sok múlik azon, hogy működési vagy beruházási célra igényelnek-e adókedvezményt, a beruházás sokkal költségigényesebb. A működési célú tao-ban a legnagyobb egyesületek járnak élen, a beruházási célú támogatásnál attól függ, hogy éppen hol épül új létesítmény.
A klubok általában le is tudják hívni a megítélt támogatási összeg nagy részét?
Ebben mi kilógunk a többi látvány-csapatsportághoz képest, mert a tao-igényléseket tekintve a kezdettől fogva utolsók vagyunk, de a lehívási hatékonyságot tekintve az elsők között szerepelnek a hokiklubok. A szövetség szinte mindig le tudta hívni az összeg 100 százalékát, az egyesületeknél kezdetben alacsonyabb volt, 50 százalék körül, mostanra viszont beállt egy 70-80 százalékos arány, ami szerintem nagyon jó.
Forrás: portfolio.hu
