A Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának legújabb tagja visszatekintett pályafutására, és beszélt arról, hogy mit kapott a magyar hokitól.
Bekerülni a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokába hatalmas megtiszteltetés.
Ez lehetőség a visszatekintésre, és arra, hogy kifejezzem a hálámat, hiszen megtisztelő egy csapathoz tartozni olyan nagyszerű emberekkel, akik közül sokakat személyesen is ismerek. Sohasem gondoltam volna, hogy egyszer eljutok idáig.
A drukkereknek csak azt tudom üzenni, hogy a világ egyik legnagyszerűbb szurkolótábora vagytok! Kitartóan támogatjátok nemcsak a magyar válogatottakat, hanem magát a jégkorongot is. Akár nyer Magyarország, akár veszít, sportszerűek és erősek vagytok: megtapsoljátok az ellenfelet, majd együtt éneklitek a magyar himnuszt.
Nagyon büszkén mesélem azoknak is, akik nem sokat tudnak a magyar jégkorongról, arról, hogy milyen fantasztikusak a szurkolók. Emlékszem, amikor hazamentem Kanadába, és megmutattam a kanadai barátaimnak a videót, amelyen a magyar szurkolók a mérkőzés végén együtt énekelnek a csapattal. Ennek semmi köze nem volt az eredményhez. Egyszerűen elképesztőek vagytok!
„Egyszerűen elképesztőek vagytok!”
A magyar jégkoronghoz fűződő kapcsolatomat talán egy életre szóló utazásként lehet leírni.
Azt mondani rá, hogy „különleges”, nem fejezi ki eléggé, mit jelent számomra. Nem szeretné az ember azt mondani, hogy „ez volt minden”, de nagyon közel áll hozzá – szakmai és személyes szempontból egyaránt.
Úgy érzem, én és a magyar jégkorong, illetve Magyarország kölcsönösen megadtuk egymásnak a lehetőséget a fejlődésre, arra, hogy kiteljesítsük a bennünk rejlő lehetőségeket – olyanokat is, amelyekről talán nem is tudtuk, hogy megvannak bennünk.
Ha megnézzük, honnan indultunk, és hol tartunk most, nyilvánvalóan rengeteg nagyszerű ember és nagyszerű játékos járult hozzá ehhez. Én pedig megtanultam, mit jelent a kitartás. Megtanultam, mit jelent igazán összetartozni. Megtanultam, mit jelent büszkén képviselni az országot.
„Hihetetlen utazás volt”
A magyar jégkorong segített abban, hogy átéljek felejthetetlen pillanatokat.
Ezek nem mindig voltak pozitívak, adódtak nehéz időszakok is, de még ezekben a nehéz pillanatokban is érezni lehetett, hogy valami különleges részesei vagyunk.
Ha valaki azt mondta volna nekem annak idején, hogy ennyi mindent fogok megtapasztalni a jégkorong és az élet terén, soha nem hittem volna el. Örökké hálás leszek ezért. A magyar jégkorong és a magyar emberek betöltötték a szívemet, ezért is mindig hálás leszek.
Nagyon hálás vagyok mindenkinek: a játékosoknak, a stáboknak, mindenkinek. Ez tényleg egy életre szóló utazás volt.
„Ez egy csapatjáték”
Egy csapat értékei pedig gyönyörűek, amikor az ember látja és megtapasztalja őket.
A női és a férfiválogatott, a klubcsapatok mind különlegesek voltak számomra.
A játékosok, a stábok és mindenki, aki körülveszi a magyar jégkorongot, mindig azt éreztette velem, hogy különleges vagyok, hogy szívesen látnak és megbecsülnek. Köszönöm, sohasem fogom elfelejteni!
Remélem, valamilyen módon én is hatással tudtam lenni a magyar jégkorongra és azokra az emberekre, akikkel találkoztam. Ha akár csak egy kicsit is hozzájárultam ahhoz, hogy a magyar jégkorong fejlődjön, az nagyszerű érzés.
De ez természetesen nem csak az én érdemem volt. Mindenki, akivel együtt dolgoztam, segített abban, hogy ezt megvalósíthassam. És közben hagyták, hogy önmagam legyek.
Kevés annál szebb dolog van, amikor hagyják, hogy önmagad légy, és mindenki egy irányba húz. Ez rengeteget jelent.
Köszönöm!
